Scared Of Happy ~|Camren hu|~

8

*Lauren szemszöge*

Meg akartam csókolni. Nagyon is..de nem lehet. Inkább gyorsan elhúzódtam a lánytól.

-Szerintem eleget láttál már a városból, menjünk haza.-álltam fel, és futó lépésben elindultam. Camila utánam futott és megfogta a kezem. Össze akarta kulcsolni az ujjainkat, de én elrántottam tőle a kezemet.

-Lauren! Lauren állj már meg!-kiabált rám. Nem akartam megállni, de a kíváncsiság győzött.-Köszönöm! Elmondanád, hogy miért rohantál el ilyen hirtelen?-nézett rám dühvel és szomorúsággal teli szemeivel. Fogalmam sincs, mit mondjak neki. Nem mondhatom azt, hogy túl forró volt a levegő kettőnk közt.

*Camila szemszöge*

-Lolo, az istenért, mondd már el!-rivalkodtam rá a lányra. Nem haragudtam rá, na jó...talán egy kicsit. Csak szimplán rosszul esett, hogy ha nem futok utána, akkor képes lett volna ott hagyni egyedül. Nem értem miért csinálja ezt. Egyik percben még teljesen boldog, utána meg szó nélkül lelép.

-Lauren Jauregui, döntsd el, hogy mit akarsz. Ha nem szeretnél a barátom lenni, akkor azt mondd, és ne szórakozz. Egyáltalán nem jó érzés, hogy játszol velem. Majd ha döntöttél, akkor szólj. Addig ne keress. Viszlát Lauren.-ezzel befejeztem, és elindultam haza. Hát igen, ezzel csak egy probléma volt. Nem tudtam, hogy hol vagyok. Leültem egy padra, és vártam egy kicsit, hogy lenyugodjak. Jelzett a telefonom: önnek egy új üzenete érkezett. Megnyitottam a Messengert, hogy megnézzem, hogy ki írt. Ott volt a név, amire legkevésbé sem számítottam.

Lauren my life💫💞😍: Döntöttem.

Camila queen👑😍💞🌹: És?

-Sajnálom, hogy ilyen idióta vagyok. Egy nap alatt kétszer bántottalak meg. Ne haragudj, kérlek.-hallottam meg egy hangot magam mögött. Felálltam, és Lauren a nyakamba ugrott. Alig tudtam megtartani az egyensúlyom, de aztán mégis sikerült. Visszaöleltem Laurent, ő pedig belepuszilt a hajamba.

-Olyan jó illatod van.-motyogtam alig hallhatóan.

-Köszi, kókuszos a parfümöm.-kuncogott Lauren.

-Héé, ezt nem kellett volna hallanod.-motyogtam a nyakára. Éreztem, hogy libabőrös lett. Szeretem, hogy ilyen hatással vagyok rá. De szerintem tisztában van vele, hogy ő is ugyanilyen hatással lenne rám, ha ilyeneket csinálna. Percekig öleltük egymást. Lauren keze a derekamra csúszott, és megpuszilta a nyakamat, amitől kirázott a hideg.

-Tényleg ilyen hatással vagyok rád én is.-elengedtem és szájtátva bámultam rá.-Nem kellene hangosan gondolkoznod.-kacsintott rám. Lauren nevetve elindult előttem, de én földbe gyökerezett lábbal álltam ugyanott. Nem hiszem el, hogy kimondtam hangosan. Hirtelen elkezdtem nevetni. Lauren visszafordult és féloldalasan mosolygott rám.

-Még egyszer sem hallottam a nevetésed. Nagyon aranyosan nevetsz.-mosolygott rám. Már megint a hülye pír az arcomon.