Scared Of Happy ~|Camren hu|~

2×11

-Camila készen vagy már? Indulnunk kell!-kiabált Lolo.

-Én mindenhonnan kések. Mindig. Ez már lassan a védjegyem, de ezt te is tudod.-rontottam ki a fürdőből, és ráugrottam, hogy koala ölelést adjak neki. Ő a combjaimnál fogva tartott, én pedig a nyaka a köré kulcsoltam kezeimet. Folyamatosan a csábító, rózsaszín ajkaival szemeztem, majd belenéztem a szemébe, és teljesen megbabonázott a gyönyörű tekintete, és a bódító illata sem segített sokat azon, hogy visszatérjek a valóságba.

-Még ma megcsókolsz, vagy eset...-suttogta ajkaimra, de nem tudta befejezni, mert megszüntettem azt a papírlap vékonyságú teret, amely szánk találkozásának útjában állt. A túlfűtött csókcsata után kicsit elhúzódtunk, de pár másodperc múlva már nyakamon éreztem a csókjait. Mikor már hiányoltam a számról a száját beletúrtam a hajába és közben visszahúztam a fejét, hogy érezhessem édes ajkait.

-El. Fogunk. Késni.-motyogtam a csókok között.

-Hidegen hagy.-hadarta el, amíg pár másodpercre elszakadt tőlem, de utána máris folytattuk.

-És mi tüzel fel?-súgtam kéjesen a fülébe, mire csak sóhajtott egyet.

-Te. Te hozol tűzbe. Ha a közeledben vagyok úgy érzem, mintha lángolna a testem. Sóvárgok az érintésed és a csókjaid után. Fogalmad sincs, mennyire szörnyű volt nélküled ez a két év. Próbáltam mással kitölteni az űrt a szívemben, amit te hagytál, miután elmentél, de egyszerűen nem ment. Minden nap éreztelek magam mellett. Amikor már hallottam a hangod, akkor tényleg azt hittem, kezdek megbolondulni. És igazából meg is őrültem. Megőrültem érted, a hiányod pedig felemésztett. Soha többet nem hagyom, hogy elmenj. Hozzám tartozol, és örökre veled akarok lenni. Szeretlek szerelmem.-mondta halkan, én pedig a patakokban folyó könnyeimmel küszködve gyengéden megcsókoltam. Óvatosan letörölte hüvelykujjával az arcomat, majd egy érzelmekkel teli ölelésbe húzott.

-Most már tényleg mennünk kell.-húzódtam el nagyjából egy perc ölelkezés után.
Autóval mentünk, szóval 15 perc után oda is értünk Ally házához. Lauren csengetett, törpe barátnőnk pedig pár másodperc után felrántotta az ajtót.

-Lauren, már negyed órája vá...-mondta indulatosan, de aztán meglátott és torkán akadt a szó.-Mila, úristen.-borult könnyei ellen harcolva a nyakamba, de éreztem, hogy a pólóm nedves lett.

-Ne sírj.-simogattam a hátát, hátha megnyugszik.

-Ki jött, Allysus?-hallottam egy ismerős hangot az ajtóból.-Lauser? Walz?-nézett ránk hatalmas szemekkel Dinah, és egyből Laurennek vetődött, ami miatt a földön kötöttek ki. Mintha visszamentünk volna az időben. Aztán megjelent Normani is, aki arrébb tolta Allyt, hogy megölelhessen.

-Menjünk inkább be, mert megint fáj a hátsóm.-nyöszörgött Dinah, Mani pedig egyből nyújtotta neki a kezét, hogy felsegítse. Én Lolonak segítettem felkelni.

-És hogy kerülsz ide Camila? Mármint oké, tudom, hogy Miamiban laksz, de Laurenhez hogyan kerülsz?-kérdezte Mani, erre már Dinah és Ally érdeklődve néztek a barátnőmre és rám. Lauren pedig mindent elmesélt nekik, onnan kezdve, hogy belépett az osztályterembe és meglátott engem. Austinnál nagyon felháborodtak, fel is ajánlották, hogy szívesen megverik.

-Én elteszem láb alól. Ally, te elviszed az erdőbe, Mani te pedig elásod a holttestet.-vázolta fel Dinah a tervét.

-Huh, sokat kell majd utána gyónnom, de nem gáz. Camilaért bevállalom.-mondta Ally full komoly arccal, de aztán mindannyian egyszerre kezdtünk el könnyezve és fuldokolva nevetni.

-Köszi lányok, tényleg, de majd az őrangyalom megvéd.-mondtam, majd mosolyogva Lolora néztem és megcsókoltam.

-Olyan aranyosak vagytok, de ne itt faljátok egymást, mert én még fiatal vagyok ehhez.-takarta el Ally a szemét, mi pedig újra hatalmas röhögésbe kezdtünk. Bevallom, már nagyon hiányoztak ezek az idióták.

*Lauren szemszöge*

Ahogy ültem a legjobb barátaim társaságában, a szerelmemet a kezeim között tartva rájöttem, hogy mennyire is rossz lenne nélkülük az életem. Ők voltak mellettem, amíg felépültem a depresszióból, ami családom halála után jött. Csak nekik köszönhetően vagyok életben.

-Min gondolkozhat vajon Camren?-dobott meg minket Dinah egy párnával, miközben Mani a vállára döntötte a fejét, aztán összebújtak.

-Azon, hogy mennyire édesek is vagytok együtt.-nézett rájuk Camila vigyorogva.

-Dettó. Annyira örülök, hogy boldogok vagytok.-mosolyogtam rájuk, miközben Camz adott egy puszit az arcomra.

-Na jó, gyerekek, szerintem túl heteró vagyok. Inkább hozok egy kis piát.-ment ki Ally a nappaliból, mi négyen pedig kiröhögtük. DJ és Mani kétség kívül teljesen összeillett. Allyvel már vagy három éve vártuk, hogy végre bevallják egymásnak -vagy legalább maguknak- az érzéseiket. Szemmel láthatóan izzott köztük a levegő. Nagyon boldog vagyok, amiért ők boldogok.

-Na szóval, hoztam bort, vodkát, whiskeyt és pezsgőt, hogy megünnepeljük a két irtó cuki párt.-jött vissza Ally négy üveggel, amiből kettőt Dinah el is vett tőle, mert megijedt, hogy leesik. Hát igen, ő még mindig ugyanolyan piálós, mint volt.