Hope (BEFEJEZETT)

2.3

- Hogy micsoda? - kérdeztem még egyszer.

- Miss Clark, magának ikerei lesznek. Most öt hetesek. A következő hónapban ugyan ekkor jöjjön vissza. - mondta, majd fel írt néhány vitamint aztán távoztam. A kezemben szorongatva az ultrahangos képeket, meg iratokat léptem ki a váró terembe.

- Na, minden okés a kicsivel? - kérdezte Annie. - Mi az nem is vagy terhes? - kérdezősködött tovább.

- De de, terhes vagyok. Csak, ketten vannak. - fogtam meg a hasam.

- Várj! Ikreid lesznek?

- Igen. - nyomtam a kezébe a képeket meg a kórlapot.

- De hát ez irtó szuper! - ugrándozott a barátnőm.

- Igen, de hogy mondjam el Steven-nek? Neki ott a kisfia én meg ikreket várok tőle. Annie, meg kell ígerned hogy senkinek nem mondod el! Ameddig csak lehet titkolni akarom. Kérlek ígerd meg!

- Oké, megígerem bár nem tartom jó ötletnek. - mondta majd karon ragadott és a kijárat felé vettük az irányt.

1 hónappal később

Steven-el nem nagyon beszélgetünk csak akkor ha szükséges. Most jöttem ki a vizsgálatról. A kicsik remekül vannak, bár a nemüket csak a következő hónapban tudom meg. 

Mivel ma elég korán végeztem a munkába, gondoltam beülök egy kávézóba. Kértem egy epres limonádét, a picnérnő pedig pár perc múlva már meg is hozzta. A sulinak és az ovinak már vége, Ash szeptemberben megy a képzőművészeti egyetemre, a fiam pedig focis suliba. Miközben azon elmélkedtem, hogy a fiam első osztályos lesz, egy férfi ült le velem szembe. A göndör barna haja a válláig ért a smaragd zöld szemeivel pedig engem nézett.

- Öhm helló! - köszöntem az ismeretlennek.

- Szia Szépségem!

- Szépségem?

- Igen. Megláttam hogy milyen szép vagy és gondoltam ide ülök hozzád. Hogy hívnak?

- Öh izé... - kissé zavarba jöttem a mosolyától. - Theresa Clark! Örvendek! - villantottam meg egy szolíd mosolyt. - És téged hogy hívnak?

- Anthony Gray! Focista.

- Tudom ki vagy. Egy klubbnál játszottunk. - láttam hogy gondolkozik.

- Az a Theresa, aki 16 évesen a híres Steven Cox-al járt, majd hat év múlva felbukkant a közös fiukkal?

- Talált!

- Hűha! Tudod sose jöttem ki Cox-al.

- Tudom. Mindig is vetélytársak voltatok.

- Zavar?

- Már mint mi? - értetlenkedtem.

- Hát hogy dumálunk.

- Dehogy. Én csak Steven Cox exe vagyok.

- És a fiának az anyja. - ja, meg még két másik gyereknek.

- Hát igen. Viszont Noah egyedül van otthon, és mennem kéne. - tápászkodtam fel az asztaltól.

- Esetleg egy randi? Ma este?

- Öhm, tudod nagyon sok mindent nem tudsz rólam.

- Ezért szeretnélek megismerni. Kérlek. Csak egy randi. És ha nem tetszik nem kell folytatás.

- Rendben. - azzal megadtam a telefon számom és elindultunk a kijárat felé. Bepattantam a kocsiba, majd mosolyogva intettem neki, ő pedig viszonozta.

Steven Cox szemszöge

Épp a kanapén hemperegtem, mikor a tv-ben figyelmes lettem valamire.

Theresa Clark-ot Steven Cox exét, és a kis Noah Cox édesanyját, délelőtt lencsevégre kapták, amint egy kávézóból mosolyogva sétált ki Anthony Gray-el. Ami érdekes ugyan is Steven és Anthony a két focista elég rég óta vetélytársak. Vajon Anthony és Theresa egy pár? És mit szólt a találkához Steven? Hamarosan folytatjuk! - én pedig idegességemben kinyomtam a tv-t majd a távirányítót elhajítottam.

- Tessa!  - ordítottam bele a telefonba miután nagy nehezen felvette.

- Mi van?

- Benne vagy a tv-ben Anthony Gray-el!

- Igen láttam. Hidd el nem örülök.

- Miért nevetgélsz te vele? - kérdeztem még mindig idegesen.

- Csak beültem limonádézni ő pedig oda jött hozzám és beszélgettünk. Ennyi. De mi a francnak magyarázkodok neked? - hogy kérdezhet ilyet?

- A fiam anyja vagy! Nem engedem hogy Anthony a fiam köze...

- Steven! Én találkoztam vele nem Noah! És Noah-n kívűl semmi közünk nincs egymáshoz! Szia! - azzal rám csapta a telefont. Ch, oké Tessa. Oké. Ezt nem hagyom annyiban!