50. nap- október 20, hétfő
Mivel este elég rendesen dolgozott bennem az adrenalin alig bírtam felkelni. Negyed órára még sikerült vissza is aludnom így olyan gyorsan kellett elkészülnöm, mint még eddig nem nagyon. Este még egy hatalmas vihar is volt, ami miatt minden vizes volt, és hideg. Így egy hosszú fekete farmert és egy rózsaszín pólót vettem fel, meg egy barack színű kardigánt. Viszont mikor elsőnek kiléptem a házból kirázott a hideg így visszamentem és gyorsan belebújtam a barna bőrdzsekimbe. A sötétkék Conversemben állt a víz mire a suliba értem, így a teremben le is vettem és a mögöttem lévő radiátor alá csúsztattam.
Irodalmon eléggé szenvedtem, mert az agyam egyfolytában azon kattogott, hogy mi lesz majd délután. Néha Kristófra néztem, akin az idegesség semmi jelét nem láttam. Csak olyan unott volt az arca, mint többnyire mikor órán ül. A dupla fizika viszont elfelejtette velem egy időre a jövő lehetséges eseményeit, mivel a fizikát még úgy sem sikerült megértenem, hogy csak arra figyeltem. Márti néni beteg lett így angolra meglepetésünkre Erika néni jött be.
- Mivel és soha nem tanultam angolt, így nem is fogok órát tartani, szóval csöndben elfoglalhatjátok magatokat! – ült le a tanári asztal mögé, és egy másik osztály dolgozatait kezdte javítani.
- Lehet telefonozni? – nézett rá Ikó.
- Your füled is bad? – szólalt meg Erika néni angolul, kipótolva azokat a szavakat, amiket angolul nem tud.
Alig bírtuk abbahagyni a nevetést.
- Maga miért nem tanult angolul?
- Az én időmben csak orosz volt. De tudjátok egyáltalán a magyarok hány százaléka tud angolul? – állt fel Erika néni, majd megkerülve az asztalt neki dőlt.
Mindenki csak a fejét rázta.
- 50? – kérdezte Máté.
- Höhh... nem! – nevetett a tanárnő. – 27 százalék.
- Mint az ÁFA! – ordította be Zsolti, amitől megint mindenki szakadt a nevetéstől. És ha jól láttam talán még Erika néni is kuncogott.
- Talán még sem vagy olyan hülye, mint gondoltalak! – oltotta a tanárnő Zsoltit, mi pedig még mindig röhögtünk.
Mivel az infót is Márti néni tartja, így Szilvi néni jött be helyettesíteni. A biológia tanár engedte, hogy játszunk, vagy azt csináljunk a gépeken, amit akarunk. A legtöbben viszont így is unatkoztak, mivel a közösségi oldalak le vannak tiltva. Az egyetlen, ami elérhető az a Youtube. Így a legtöbben zenét hallgattak, én viszont kikapcsolva hagytam a gépem és fejben újra és újra átvettem a tánclépéseket.
Mikor kicsöngettek megvártam Kristófot, míg összeszedte a cuccát és együtt mentünk le a táncterembe.
- Ugye nálad van a pendrive? – néztem rá ijedten miután visszajöttem az átöltözésből.
Kristóf válaszul csak felemelte egy apró fekete tárgyat, majd újra elrejtette a kezében. Senkinek nem szóltunk arról, hogy átírtuk a koreográfiát, és nem csak a lépéseket, hanem még a zenét is.
Fanni egy kamerával és a hozzá tartozó állvánnyal a kezében jelent meg. Felállította az állványt a tükörrel szembe, majd rátette a fekete kamerát és odahívott minket.
- Ági lebetegedett ezért, csak két páros indul a szólóért. Az egyik Juti és Samu, a másik pedig Luca és Kristóf. Felveszem őket, mert most csak fél órám van, utána el kell sietnem. Szóval azt, hogy ki táncolja majd a szólót, csak a szünet után tudom elmondani. – húzta el a száját. – Juti! Ti már csináltátok néhányszor, szóval ti kezdtek! – tapsolt kettőt.
Juti olyan pillantást vetett rám mikor leültem a padra, mint aki tudja, hogy már meg is nyerte magának a szólót. Legszívesebben lesütöttem volna a szemem, de helyette csak magabiztosan rávigyorogtam.
A páros beállt a kezdő pozícióba, Fanni pedig elindította a zenét. A legnehezebb ugrást is tökéletesen megcsinálták, talán még jobban is, mint ahogy a videóban volt. Megszorítottam a mellette ülő Kristófnak a kezét. Bíztatóan rám mosolyogott. Az egész koreográfiát hajszálpontosan csinálták végig. Nem találtam benne semmi hibát. Megtapsoltuk őket, majd Kristóf odaadta a pendriveot Fanninak. Nem különösen értette a tanárunk, hogy miért hoztunk külön zenét, de betette a lejátszóba, majd mikor felvettük a videóban is jól látott kezdőpózt elindította a számot.

ВЫ ЧИТАЕТЕ
Suli tánc fűszerrel [Befejezett]
Подростковая литература"Hirtelen ölelt magához. Nagyon szorosan. De jól esett.. Pont erre volt szükségem. Igaz, az ép eszem azt mondta, hogy azonnal küldjem haza, de a szívem nem. Ő csak még több ölelést akart, így mikor el akart húzódni, csak jobban magamhoz szorítottam...