Szerepjátékaim

2.10

>>én<<
D: egy kisebbet bicentettem, majd el is tüntem előlük.

A: sírva öleltem vissza őt. Abba akartam hagyni, de még volt könnyem bővem ami ki tudott folyni.
-Szeretlekh.. - suttogtam hallkan

Naoki
-hmpf... én ish..
szipogtam vállaiba és nevetni kezdtem. boldog voltam, hogy ismét karjaimban tarthatom és érezhetem szerelmem lehelletét.

Akio
-máskor ne hagyj el..- sírtam tovább és fejemet vállába fúrtam

Naoki
-gyere. menjünk a szobába.
nyúltam Akio alá és felemeltem menyasszony pózba. amíg befelé vittem, végig kék íriszeibe meredtem. annyira gyönyörű ez a fiú és nem vagyok hajlandó betelni a látvánnyal. mikor beértünk, becsuktam magunk után az ajtót és még azt a kis pöcköt is ráfordítottam, hogy senki ne tudjon minket megzavarni. átkaroltam hátát és egy kicsit megdöntöttem a hosszú csók közben. nyelvemmel kör körös mozdulatokat végeztem az övé körül. annyira meleg volt és... puha. fel akartam falni ott helyben.

Akio
Erősen kapaszkodtam belé és idönként ajkaira leheltem. Nem igazán akartam most lefeküdni vele, de nem akartam megállítani, így próbáltam valahogyan kedvesen megkèrni őt.
-csak.. csak feküdjünk egymás mellett - a sok sírástól teljesen kifáradtam és az este folyamán sem aludtam valami sokat, plusz a hasam is fájt.

Naoki
-rendben van.
bedőltünk az ágyba, betakargattam és szorosan magamhoz öleltem.
-mikorra írt ki az orvos?
kíváncsi vagyok, hogy mikor születik már meg végre a kisfiúnk. így olyan kényelmetlen a közösülés.

Akio
-mivel elég gyorsan nő, így még 3 hónap -néztem fel rá, majd belefúrtam fejem mellkasába és lassan szuszogni kezdtem

Naoki
-jól van.
simiztem meg buksiját és ráhajtottam fejem karomra.
-most viszont pihenj.
suttogtam a fél sötét szobába.

Akio
Megszorítva pólóját merültem álomba

Naoki
~az esküvő után~

végül sikerült megbeszélni Akio apjával ezt a dolgot és egy utolsó bocsánatkéréssel, elindultunk Daniellel a volán mögött. a reptérre érkezve megvettük jegyeinket, majd felszáltunk gépünkre. lepakoltuk cuccainkat és elfoglaltuk helyünket. szerelmem kezét szorosan fogtam miközben emelkedett a gép, majd fejét vállamra hajtva élveztük a repülést.

Akio
Ha mondhatjuk azt hogy az esküvő egy kész rémálom volt, akkor igen az volt. Egyáltalán nem élveztem és szerintem Naoki sem, bár a lakodalmon odajött hozzánk Elizabeth és bocsánatot kért tőlünk a férje nevében is és hogy őt nem zavarja, hogy meleg vagyok, így is a "fia" maradok. Fent a repülőn is csak az esküvő eseményei keringtek a fejemben
-Nem akarunk összeházasodni? - kérdeztem hallkan Naotól

Naoki
a szívem egy hatalmasat dobbant mikor ezt meghallottam. felkaptam fejemet és homlokráncolva szemeibe néztem. úgy gondoltam nem adom be a derekamat és csak egy elégedett vigyorral a másik irányba fordultam. megrántottam vállamat, majd össze kulcsoltam ujjaimat az övéivel. felhúztam puha kezét ajkaimhoz és nyomtam rá egy csókot. nem fogok válaszolni... nem mondok semmit.

Akio
Miért nem válaszol? Azt hittem, hogy ő is szeretne vagy annyira nem komoly a kapcsolatunk? Pedig szerintem az.. nem tudom mit gondolhatnék ebben a pillanatban. Kicsit sértődötten elvettem kezem tőle és az ablakon kezdtem kifele nézni.

Naoki
-naa kicsim, ne csináld ezt. majd megérted, hogy miért nem fogok most erre a kérdésre válaszolni.
simiztem meg combját.

Akio
-mikor? - néztem felé. Nem tudom mit tervez, de remélem van valami nyomós oka amiért most nem válaszolt.