2.11

124 16 0
                                    

Naoki
a hosszas műtét után Akioval maradtam. pici puszikkal leptem el száját és pofiját. kéz fejét simogattam és szavakkal nyugtatgattam, hogy 'minden rendben'. viszont mikor Yuu aggodalmas arcát véltem meg felfedezni, eltávolodtam tőle és felálltam.
-hogy van a kicsi? -kérdeztem idegesen.

>>én<<
Y: kicsit könnyes arccal ránéztem -nem sír.. - suttogtam, hogy Akio ne hallja meg. Lehet,hogy csak több idő kell neki, végülis félvér.

A: -H..hogy van a pici? - néztem rájuk idegesen

Naoki
-Yuu nem kell aggódnod. -fogtam meg vállát és halványan el mosolyodtam. -ez a kicsi remekül van. ügyes voltál.
vissza sétáltam kedvesem mellé és leültem az előbbi helyemre. -úgy vélem jól van. az meg, hogy felsír-e, vagy sem szerintem lényegtelen.
vakargattam tarkómat.

>>én<<
Y: megpróbáltam megmérni kicsi kezén a pulzusát. Valamit éreztem, de nagyon gyenge volt. Odasétáltam a mostanra már felült Akiohoz és kezébe adtam a picit.

A: -Ayumu.. - sírtam mostanra már örömömben
-a kicsink  - mosolyogtam vörös arccal

Y: megmostam kezem, majd összepakoltam
-egy jó darabig ne csinálj megeröltető dolgot Akio, leginkább csak ülj - mosolyogtam, majd kiléptem az ajtón

Naoki
-héj Yuu. -pattantam fel a kis családom mellől és a fiatal orvoshoz rohantam. -köszönjük. -öleltem szorosan magamhoz a srácot, majd kezet ráztam vele és elköszöntem tőle.
neki támaszkodtam a nappaliban lévő ajtó félfának és onnan néztem őket. szemem sarkából letöröltem pár kósza cseppet és vissza siettem hozzájuk. finoman magamhoz öleltem őket, majd egy csókot nyomtam mindkettejük fejére.
-annyira boldog vagyok. -suttogtam szipogva.

Akio
-én is ...- óvatosan tartottam kezemben a kicsit, majd egy csókra húztam Naokit
-Nagyon szeretlek - mosolyogtam

Naoki
-én is téged. -álla alá nyúltam és feljebb emeltem fejét. forró csókunk után karomba vettem a kicsit, Akiot pedig felsegítettem a kanapéra.
-egy ideig itt lent alszunk. Ayumunak pedig behozom a garázsból a cuccait. te addig pihenj kicsim, nagyon fáradt lehetsz. -borzoltam össze haját, majd oda nyújtottam karjába az újszülöttet.

Akio
-rendben. Köszönöm - mondtam egy lágy, kedves hangon. Feljebb ültem és a kicsivel foglalkoztam
-nagyon szép vagy, kicsi Ayu - furcsa lesz gügyögnöm, de végülis nem olyan rossz.

Naoki
~3 évvel később~
nevetve futkározik a kis Ayumu a kert végében, mi pedig ujjainkat össze kulcsolva ülünk az árnyékban. azóta rengeteg minden változott. már mind ketten abba hagytuk az iskolát. a kis fiúnk pedig velünk van itthon. én éjszaka dolgozom de nagyon ritkán, ha be is kell mennem akkor azt bőségesen megfizetik. a gyönyörű férjem pedig.. hát őt még 2 évvel ezelőtt, nyáron, elvettem. csodálatos esküvőnk volt.

 csodálatos esküvőnk volt

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
SzerepjátékaimWhere stories live. Discover now