3.14

27 6 0
                                    

Átvéve egy kényelmesebb göncöt kezdtem keresni, mikor meghallottam a kiálltást. Azonnal futni kezdtem, s ahogy odaértem behúzva a pasasnak öleltem magamhoz Shomat.

》《

-R..ryu? - kicsit mozogtam kezei közt, de mikor láttam, hogy ő az már kicsit lenyugodtam. Testem mondjuk még remegett és nagyon bújtam hozzá

》《

- Gyere menjünk vissza - indultam meg vele. - Nem lesz semmi baj..

》《

-k..kérlek ne..ne engedj el.. - azt hittem, hogy senki sem fog értem jönni. Nem vagyok az a ijedős fajta, de ez.. hogy megerőszakolhatnak, ettől féltem

》《

- Nyugi.. itt vagyok. - leültem vele az ágyba s az ölembe húzva ringattam és cirógattam füle tövét.

》《

-mrm~ é..én csak fürödni akartam - átöleltem nyakát és szorosan hozzábújtam

》《

- Tudom.. - eldőlve öleltem míg betakartam. - De mostmár minden rendben lesz.. az a lényeg hogy odaértem, s itt vagy. Nincsen semmi gond mostmár.

》《

-köszönöm - mellkasához bújtam. Szeretem a melegét, olyan nosztalgikus
-itt kellett volna maradnom..

》《

- Most màr nem szàmít rendben? - pusziltam meg homlokát. - Ha szeretnéd hazaviszlek Zhenhez.

》《

-m..majd holnap.. - mondtam és átöleltem derekát, míg fejemet nem emeltem el mellkasától

》《

- Rendben. - majd lehunyva szemeimet öleltem. Erre annyiszor vágytam mellette, de sosem engedett közel, olyan furcsa ez az egész.

》《

Egy darabig hallgattam szíve egyenletes dobogását, majd én is elaludtam

》《

Reggel hajàt simogatva vártam hogy felkeljen.

》《

Mikor màr ébredeztem éreztem, hogy Ryu eléggé el van foglalva a fejemmel, így csak megráztam

》《

- oh, bocs. - majd felülve másztam ki az ágyból. Mostmár úgy is fent van. - Remélem jobban vagy.

》《

-Igen.. - motyogtam és lassan a hátamra fordultam

》《

- Akkor öltözz vagy sose tudlak haza vinni. - mondtam mosolyogva.

》《

-é..és a pénz? - kérdeztem halkan, bár most szívesebben lennék Zhennel

》《

- Lehetne hogy ne azon lovagolj? Így is úgy is megkaptad volna! Csak kitaláltam dolgokat hogy veled legyek, ennyi.

》《

-d..de miért? - pislogtam kicsit miközben felültem. Nem hittem volna, hogy majd ilyeneket fog mondani

》《

- Mert minek menjek haza egy hamis csaladhoz? Az igazi fiam kinem allhat. Kicsit pihenni is akartam, meg veled is lenni de olyan mint kutyàt poráznélkül vezetni.

》《

-Sajnálom.. ezt nem tudtam.. de szerintem Nou nem utál téged - próbáltam valamivel felvidítani

SzerepjátékaimWhere stories live. Discover now