1.Beilleszkedés

337 6 2
                                    

Három éve utazunk és utazunk.Sosem voltunk sehol egy évnél többet.De ez nyolcadik év végén megváltozik.De kezdjük az elején.

A nevem Shara West egy 16 éves lány vagyok.Egy lány akinek a szülei diplomaták így mindig utazunk,nekem ezért nincs egy barátom.Amint kijártam az általánost megbeszéltem a szüleimmel,hogy hadd lakjak a nagyszüleimel.Ők beleegyeztek.Szeptember 1-jén amint beértem a suliba eligazítást kértem a portástól,hogy hol találom az igazgatót.Megköszöntem a segitséget és megkerestem az igazgatót.Könnyen megtaláltam így hamar be is léptem az irodába.Ott megkaptam a belépőkártyám és a terem számát.Amint beértem a terembe kerestem egy helyet.Elővettem az mp3 lejátszómat és hallgattam rajta a zenét.Lehajtottam a fejem de éreztem,hogy valaki a padnál áll és figyel,ezért felkeltem.Egy lány volt az.Hosszú barna haja van,a szeme kék,kb.velem egy magas,a ruhája laza de mutatós.

-Szia!A nevem Melissa.Nem láttalak a gólyatáborban.Miért nem voltál?-üdvözlött a lány.

-Szia!Az én nevem Shara.Azért nem voltam mert csak tegnap érkeztem a nagyszüleimhez és felkellett készülnöm a mai napra.

Amint ezt elmondtam kivettem a táskámból a matek cuccot.

-Ő..nem matekal kezdünk...az első biosz.

-Áh..értem köszi,hogy szóltál.

Igaza volt az első biosz a „kedvenc"tantárgyam.Egyszerűen felfordul a gyomrom.De hátha most nem úgy lesz ebben az évben.Mire észbe kaptam a tanár már bent volt.

-Üdvözlöm a csapatot!Áhá...emlékszem néhány arcra a táborból de egy nem rémlik.Az ablak felőli oszlop második padban ülő lányra gondolok.Arra kérlek mesélj magadról pár szóban,nyugodtan állj fel hozzá!

-Rendben.A nevem Shara West.A szüleim diplomaták ide-oda utaznak és ezért jöttem a városba.

-Köszönöm.Akkor most kezdjük is egy egyszerű kérdéssel.Miből áll a test?

-Hát,én őszintén megmondom szívesen tanár bá'nak a test t-ből,e-ből és s-ből áll.-kiáltotta be azt hiszem David.

-Nagyon ügyes Watson,hogy tud betűzni.Akkor most lediktálom,hogy a biológia óra,hogyis fog zajlani.Mindenki vegyen elő egy füzetet vagy lapot és tollat.

Mire elővettem egy tollat addigra már kezdte mondani a magáét.

-Minden órán felelünk vagy írunk,a házi feladatot le fogom osztályozni,beadandó minden héten lesz,ppt-től fogjátok irni az anyagot,NEM mindok el semmit kétszer!

-Tanár úr nem értettem elmondaná még egyszer?-humorizált David.

-Nem.Következő...

De megszólalt a csengő és abban a pillanatban mindenki kiment vagy elkezdett pakolászni.

-Következő órán év eleji felelés.-fejezte be gyorsan.

Kb.így telt a nap.Minden tanár diktált az óra végére már nem éreztem a kezem annyit körmöltem.A nap végén Melissával kibeszéltük a mai napot.

-Hát ez a nap is kemény volt.Egyébként nem ennyi az osztály létszáma.Van két ember aki mindig lóg,egy pedig aki a eltörte a lábát így a nyár végén.A srácok azt beszélték,hogy ma veszik le neki a gipszet és már holnap jön.

-Uh..na az is kemény,hogy lógnak de legalább ketten!-szólaltam meg.

-Ö..ne perverzkedj.Azok ketten ki nem álhatják egymást,pedig nagyon hasonlítanak egymásra.

-Oks..

Közben már megérkeztünk a nagyiék házához.

-Nos..én most itt élek.Köszi,hogy elkísértél.Holnap talizunk szia!

-Szívesen!Holnap reggek itt várlak szia!

-Oké szia!

Sarkon fordultam és egy iramodással a házba teremtem.Nem kellett sok idő,hogy elaludjak.Két perc múlva ha atom bomba robbant volna se keltem volna fel.

Az ellentétek vonzzák egymást /Befejezett/Where stories live. Discover now