Az ellentétek vonzzák egymást /Befejezett/

28.Igazi

Furcs,de annál jobb álmom volt...Hogy mi volt az?VALAKI elhívott sétálni suli után.Miközben VALAKIVEL sétáltam elkezdett zuhigni az eső.Beálltunk egy fa alá....A többit majd máskor.

Elintéztem amit reggel szoktam,majd elindultam a suliba.Persze egyedül,mert Meli még mindig beteg.Kedd van,egész héten beteg lesz...
Az osztály szokás szerint él.Mindenki ordibál,felsőbb évesek kergetik egymást a teremben.Csak a szokásos.Csengetésig a padon feküdtem.

....

Épp hazafelé tartottam amikor...

-Bú~!-ösztönösen hátra könyököltem.Josh tanította önvédelem ként.

-Ki a faszom vagy geciii~?A rák....

-Én vagyok...-mondta Carlos a hasát fogva.

-Ú~...Nagyon fáj?

-Eléggé...Uh geci.Ezt hol a rákba tanultad?

-Josh tanította,ha megtámadnának...Te,hogy hogy itt vagy?Mármint nem erre felé laksz.

-Hát,igazából megakartam magyarázni a tegnapit,de gyomorszájon ütöttél.DE!Ha eljösz velem sétálni akkor elnézem.

-Rendben.DE!Előtte leteszem a táskát.Oké?

-Oké.Elkisérlek.

-Rendben.Amúgy mizu?

-Nem olvasok újságot, még a tankönyveket se... Veled?

-Semmi.Gyorsan lerakom a táskát és jövök.Gyere be!

-Megvárlak kint...

-Gyere be!

-Megvárlak itt...

-GYERE BE!

-Megyek!Nem akarok zavarni...

-Miért zavarnál?-erre a kérdésre nem tudott válaszolni.-Megjöttem!-kiáltottam egyet,amikor beértünk a házba.

-Szervusz...-jött ki a konyhából Mama,de meglátta Carlost.-...tok.Carlos!Hogy megnőttél!És milyen férfias vagy!

-Öm...Köszömöm!

-Foglaljatok helyet.Most lett kész a töltöttkáposzta.

-Én nem...-ellenkezett Carlos,de közbe szóltak.

-De igenis eszel!Kiskorodban csak úgy etted!Mennyit szedjek?

-Hagyd Mama,majd én szedek neki!Csak gyorsan beviszem a táskám a szobába,meg kezet mosok.

-Én is megyek kezet mosni.-mondta Carlos.Levette a hátáról a táskáját(igen,neki olyan is van)és elindult a fürdő felé.

-Mennyit kérsz?-kérdeztem miután visszaért.

-Három.Te?

-Szedek majd én magamnak.

-Mennyit kérsz?

-Mondom majd én..

-Mennyit kérsz?

-Beakadt a lemezed vagy mi?Egyébként kettőt.Köszi!-kiszedtem neki egy tányérra a három káposztát,ő pedig nekem a kettőt.

-Egészségedre!-mondtuk egyszerre,miután lerakruk egymás elé az ételt.

-Egészségetekre!-mondta Mama is.

-Carlos...-kezdtem bele,de Mama közbe szólt.

-Shara!Evés közben a kutyát sem zavarják!

-Elnézést...

-Na és Carlos,hogy megy az iskola?-köszönöm szépen!Én nem kérdezhetek,de Mama igen...

-Elmegy...

-Barátnőd van már?-szegény félre nyelt,kishíján,megfullt.

-Ö...Nem.Még nincs!

-Kiszemelted?

-Mama!,,Evés közben a kutyát sem zavarják".Ugye?

-Értem.Befejeztem.

-Köszönöm,nagyon finom volt,mint mindig!-állt fel Carlos az asztaltól.A tányért pedig a mosogatóba rakta.

-Én is.Mama elmegyek sétálni,rendben?

-Most sétálni?Nemsokára esni fog!

-Mama,hét ágra süt a nap!

-Menjél...Kivel mész?

-Carlos-sal.

-Menjetek.Telefont vigyél!Bár a mai fiatalok mikor nem hordják maguknál a telefomt?

-Jogos.Elmentem!Szia Mama!

-Csókolom!-köszönt el Carlos is.

-Szervusztok.-kiléptünk az ajtón és elkezdtünk egy irányba menni.Egymás mellett.

-A tegnapit....-nem hagytam,hogy befejezze.

-Hagyjuk,oké?

-Oké.Szép az idő.

-Igen.

-Játszunk!

-Carlos...Egyem a szived 15 évesek vagyunk...

-Én 16!

-16 évesen mit akarsz játszani?Fogócskát?

-A-a.Bújocskát!

-Te hülye vagy!Most komolyan...

-Felteszek egy kérdést,én is válaszolok rá és te is.Rendben?

-Kezd!

-A faszomat!Lányoké az elsőbbség!

-Legyen.Kedvenc étel?Paradicsomleves.

-Töltöttkáposzta...

-Az előbb alig akartál enni!!

-Én jövök.Van valaki aki tetszik?Van.

-Van.

-Ki?

-Heló!Egy kérdésről volt szó!Én jövök.Nem gondolod azt,hogy esni fog?-mutattam fel az égre.-Nagyon is.

-Nem hiszem.-ekkor elkezdett esni az eső.Helyesbítek...Zuhogni!-Gyere!-gyorsan beszaladrunk egy nagy fa alá.Megnem mondom milyen fa volt...Gőzöm sincs.

De még így is ért az eső.Mintha gondolatomba olvasott volna...Táskáját fejem fölé helyezte,és mélyen a szemembe nézet.Viszonoztam tekintetét.Egyik kezét arcomra helyezte,a másikkal pedig továbbra is fogta a fejem fölé a táskát.Mégmindig a szemembe nézett.Elkezdett közeledni felém.Végül...kivettem kezéből a táskát és a földre raktam.Újból közeledett felém,de most meg is csókolt.Hosszas csók volt.

-Szeretlek!-mondta miután elváltunk.

-Én is szeretlek,Carlos.

-Ezt mond mégegyszer!

-Szeretlek!-mondtam,majd megcsókoltam.

-Szeretnék az oppád lenni!

-Akkor most már így foglak hívni!

-Rendben!Menjünk!-idő közben elállt az eső.WoW.A csók csodákra képes.Ez volt életem IGAZI csókja.Egy olyan embertől,aki viszont szeret.

Sziasztok!Jó részhez értünk,ugye?Carlos és Shara összejött.😊😊Szokta valaki kérdezni tőlem,hogy mennyi rész van a végéig...Őszintém megmondom,kevesebb,mint 10.

Ha tetszett ez a rész akkor nyomj a 🌟-ra,kommentben pedig várom a véleményeket.

By: SeokHyungChan