Az ellentétek vonzzák egymást /Befejezett/

27.Miért?

Amikor benyitottam a szobába...elállt a lélegzetem!Köpni,nyelni nem tudtam!Háttal állt és csak a hátát láttam.SZÓ SZERINT!Nem volt rajta,csak egy kibaszott nadrág!NEM VOLT RAJTA PÓLÓ!De ez még semmi!Álltalában a fiúk a szobájukban gyúrnak,vagy valami ilyesmi...De Ő nem!Ő miért is gyúrna?!Ő táncol!

-Khm!!-mondtam hangosan,hátha meghallja...Reménykedtem,hogy nem hallja meg.Őszintén szólva,még tovább akartam nézni...

-Mi a...?-megfordult és velem szemben állt.Félmesztelenül! Fordulj vissza,vagy itt halok meg!!-Héj!Te mit keresel itt?!Gyere be és zárd be az ajtót!Sofi had nézze nyugodtan a mesét.-odajött hozzám,megfogta a csuklóm,behúzott és bezárta az ajtót.Anyám...a szívem kiugrik a helyéről!-Szval,mit keresel itt?

-Drága oszink megkért,hogy hozzam el a házit.Kérdezhetek valamit?

-Kérdezz,max nem válaszolok...

-Leköteleznél....Nem akarsz felvenni egy pólót?-oké,oké,tudom.Előttem áll egy srác,félmesztelenül,sőt!Tőle hevesebben ver a szívem,de én megkérem,hogy vegyen fel egy pólót.

-Nem!Nekem így kényelmes...

-Vagy csak meleged van a táncolástól...-nevettem az orrom alatt.

-Héj!Nem táncoltam csak...

-Csak a Boy in luv refrénjére ugráltál...-nevettem most már hallhatóan.-Igazad van!Az utóbbi hihetőbb...-oké,vissza gondoltam arra, hogy zenére táncolt,és....és elkapott a röhögő görcs.

-Még várok....-mondta nemes egyszerűséggel.-Még mindig várok...-hát igen,elidőztem a röhögés.-Na,jó!-odajött hozzám,és.....elkezdett csikizni.Mire én mégjobban elkezdtem nevetni,és lefeküdtem a földre....Ez mind szép és jó,de Ő...khm... hogy magyarázzam el??Én feküdtem a földön miközben Ő csiklandozott.Az egyik oldalam mellett és térdepelt.De egyszer csak átrakta az egyik lábát rajtam.Így csiklandozott....

-Elég!Fáj a hasam!

-Befejezem...-tette amit mondott.Befejezte a csiklandozást,és pedig a nevetést.Elengedett fogságából és leült a székére.Felültem,és török ülésben telepedtem le a földön.-Ülj fel az ágyra!Hideg a föld.

-Jó nekem így.

-Te lány...-felállt a székből,felemelt és felrakott az ágyra.Hozzáteszem,úgy rakott fel, hogy török ülésben voltam.-Hogy hogy,te hoztad el a házit?Miért nem Meli?

-El is mehetek...-"háborodtam" fel.

-Hülye...nem úgy értettem.

-Tudom,hogy érted!Nyugi.Meli is beteg.Sztem az ofő bennem bízik meg.

-Na és a stréberek?Miért nem őket küldte?Nem mintha baj, hogy itt vagy,épp ellenkezőleg...

-Ebből már nem jösz ki jól...Szerinted a stréberek elmernék hozni neked a házit?A suli rosszfiújának?

-Héj!Én a rossz??Nem én erőszakolok meg kiskorúakat...

-Neked van tetkód és neked van egy csomó igazolatlanod....

-A látszat néha csal!

-Mondj egy példát!

-Roy!Szerintem nem kell kifejteni...-felállt a székből és leült mellém az ágyra.

-De akkor is.A kislány...

-Sofi-nak hívják.

-Sofi kezével mi van?

-Ugyan nem azt hiszed,hogy én bántottam?

-Miiiii?Neeeeem?

-Ezt hitted,igaz?Nem szólók semmit,ha igen.

-Na jó,de.Mi lett a kezével?

-Tegnap az egyik kisfiú miatt beütötte a hintába a játszótéren.Ma pedig,ugyan az a fiú csapta rá a kezére az ajtót az oviban.Az első órán,az ofő kért el óráról,még óra előtt.De közben a óvónő hívott.Szerencsére csak megzúzódott...

-De neki még ez is fájdalmas.Ki neked Sofi?

-A húgom.

-Ketten éltek itt?

-Nem.A Nagyi is itt él,csak ő most a szomszédban van és pletykál.Tudod milyenek az idősek...

-Tudom.Kevin?

-Kevin a "kereszfiam".

-Hogy érted azt, hogy "kereszfiam"?

-Az igazi keresztapja az apám.De apám szarik rá,és ezt ő meg is mondta,Kevin szüleinek.Kevin keresztelőjén ivott,és úgy fogta ölbe szegény 7 hónapos gyereket.Na mi lett a vége?Leejtette.Kb.egy éve mondtam azt a szüleinek,hogy leszek én a keresztapja.Kevin eleve nem tudta, hogy ki is az igazi keresztapja.Egy éve tudja,hogy én vagyok neki az.Neki eleve se kell megtudni,hogy az apám a keresztapja.

-Wow.

-Tudtad követni?

-Igen.Ez azért durva.Nagyon.

-Kérdezhetek valamit?Így eltérve a témától...

-,,Kérdezz,max nem válaszolok..."

-Miért dobogtatod meg a szívem?

-Ez most a zene hatása?

-Nem.Ezt komolyan kérdezem.

-Ilyenekkel ne szivass... Megyek,szia.

-Én...-nem hallottam,mit mondott,mert már a cipőmet vettem fel.Miért kell az érzéseimmel játszania?Nem érdekel,hogy nem adtam le a házit(szerintem még őt se),most csak azt várom,hogy érjek haza.Ha bele gondolok,ezt én is kérdezhetem tőle.Ő miért dobogtatja meg a szívem?

Sziasztok!Elértem ezt is.Egy héten kétszer hoztam részt!😂😂🙌

Ha tetszett ez a rész akkor katt a 🌟-ra,kommentben pedig várom a véleményeket!

By: SeokHyungChan