Az ellentétek vonzzák egymást /Befejezett/

25.Búcsú

Péntek.Fekete ruha mindenkin.Mondanom se kell,hogy mi van ma.Mivel nem hiányozhatok,ezért mehettem suliba.Hétfő óta csak fekete ruhába járok.Néha elneveztek,de szartam rá.Kettőkor lesz a temetés,de addig is,nekem suli van.

Meli-vel elindultam az iskola felé.Szegény azt se tudta, hogy vígasztaljon meg,ha rámjött a sírhatnék.Hiába nem ő volt az igazi keresztapám,én mindig is így tekintettem rá,és hiányzott.Ha Meli "nem bírt velem" akkor szólt Carlos-nak.Ő volt az egyetlen,aki megtudott vígasztalni.

-Hozzám szólhatsz...Bocsi,hogy egész héten kiborítottalak.

-Ugyan már...Nehéz neked.Én bocsi,hogy nem tudtam,hogy segítsek rajtad.Remélem,nem baj,hogy mindig Carlost hívtam,de csak ő benne bíztam.

-Ne beszéljünk róla,rendben?

-Kiről?

-Keresztapuról...Ma elkísérjük utolsó útjára.

-Oh...Fel a fejjel,biztos van nyomós oka,hogy miért ment el.

-Haggyuk a témát.

*A temetésen*

Mindenkin fekete ruha.Mindneki itt van...Kivéve két embert...
A templomi szertartás már megtörtént,most a temető felé megyünk.A pap elől,utána azok akik a koporsót viszik(Papó,Carlos, Josh,keresztapa sógóra),majd a hozzátartozók.Egy képet keresztapuról Mama és Kitty visz,egy másikat pedig a kisfia.

Miután kint is elmondta a pap a mondani valóját,elhelyezték a koporsót.Minenki vitt egy szál virágot...

-Sose fejedjek apa!Szívemben mindig élsz!-rádobta a kopórsóra a virágot,ami nem esett le.Mama is elhelyezte a virágot,de neki nehezebb volt.A fia ment el.Papó nyugtatta,de lehetett látni,hogy nem bírják.

-Hiába csak a nagybátyám voltál,akkor is nehéz a búcsú.Hiába alig làttalak,de akkor is nehéz elengednelek.Amit pedig a levélbe írtál...próbálom.Nyugodj békében.-elhelyeztem a virágot,ami leesett.De nem bírtam...Hátra mentem a tömeg háta mögé.Térdre rogytam és sírtam.

-Ne sírj...

-Fáj!Nagyon...-mondtam alig hallhatóan.

-Nekem is,de ha itt marad köztünk akkor csak szenvedne.Állj fel,menj vissza,és köszönj neki...utoljára.

-Te nem jösz?

-Engem otthon várnak?

-A szüleid?

-Nekem már nincsenek szüleim...-hátat fordított,majd elment.Visszamentem a ceremónia végére.Amikor már vége lett,mindenki egy koszorút helyezett a sírra.

Otthon bementem a szobába,majd elkezdtem gondolkozni.Anya és apa nem volt ott a temetésen.Miért lennének ott?Nekik mindig is az első a munka...minden más utána.Elővettem a levelet.Valamit üzenni akar vele.Érzem.

Sziasztok!Bocsánat,hogy ennyi kimaradás volt...De,itt a következő rész,ami(valljuk be)nem a hosszáról híres...

Ha tetszett ez a rész akkor nyomj a 🌟-ra,kommentben pedig várom a véleményeket!

By: SeokHyungChan