Love Again | Marc-André ter Stegen | ✓

4.rész

Reggel nagy csörömpölésre keltem fel. Riadtan ültem fel az ágyban, majd kikecmeregtem belőle, aztán felkaptam egy tárgyat, ami a kezem ügyébe került. Olvasólámpával a kezemben sétáltam el lábujjhegyen a konyháig, ahol Stegen éppen egy bögrében öntött ki kakaót.

- Jó reggelt! - fordult felém, majd összehúzott szemöldökkel a kezemben lévő lámpát figyelte.-A lámpa miért kellett?

- Azt hittem hogy betörő - fújtam ki a levegőt.

- Bocsánat, hogy felébresztettelek. Csak bögrét kerestem.

- Nem baj! - legyintettem a világítótestet lerakva az asztalra. - Amúgy öm...köszi a kakaót - mosolyogtam rá, ő pedig viszonozta.

- Nincs mit! - jött közelebb. Zavaromban a nappaliba mentem, hogy tévézhessek, viszont tervem kudarcba fulladt, mivel Stegen leült mellém, és elkezdett bámulni.

- Ez nagyon zavaró - ittam bele a kakaóba, ami finom volt. Stegen köhintett egyet, aztán a bekapcsolt tévét kezdte el nézni.

- Bocs, csak gondolkoztam.

- Miről? - kérdeztem kíváncsian.

- Valamit el kell mondanom! - fordult vissza felém.

- Hallgatlak! - tettem le a csészét az asztalra. Hallgatott pár másodpercig, majd megint a műsort kezdte el nézni.

- Együtt voltam Jessivel.

Jessiről azt kell tudni, hogy a drágalátos nővérem. 16 évesen magamra hagyott az anyánkkal, mert már elege volt belőle. Én akkor voltam 11 éves. Állítólag ide jött Barcelonába befejezni a gimit. Vagyis apu szerint.

- Akkor tegnap megcsaltad velem.

- Igen - bólintott lassan.- És szakítottam vele. Vagyis ő szakított velem. De ugyanúgy barátok maradtunk - bizonytalanodott el.

- Értem - mentem a konyhába, a bögrét a mosogatóba rakni. Stegen pedig követett.

- Sajnálom! - jött oda mellém, aztán mélyen a szemembe nézett.

Pár pillanatig csak szemeztünk egymással, majd hirtelen megcsókolt. Azonnal viszonoztam csókját.

- Ti meg mit csináltok? - hasított a levegőben Liza hangja. Rögtön abba hagytuk a tevékenységünket, majd ránéztem az ajtóban álló Lizára és Neymarra. Míg barátnőm arckifejezéséből dühöt, meglepődést és zavartságot láttam, addig Neymar folyton vigyorgott. Miután barátnője észrevette, dühösen ránézett, a brazil pedig köhintett egyet és próbált ingerülten nézni, de nem nagyon sikerült neki.

- Ő mit keres itt? - mutatott Stegenre, közben pedig rám nézett. - Tűnj innen! Te féreg! -ordította.- Egy hónapja megcsaltad, utána vissza kéredzkedsz hozzá? - intézte a szavakat Marcnak.

- Megbeszéltünk mindent! - válaszoltam dühöngő barátnőmnek.

- És a nővéreddel mi a helyzet? Vajon tudja hogy ti újra együtt vagytok, miközben Németországban a gyereked apját várja? - nézett rá a barátomra.

- Csak tudd! - lépett közelebb Lizához. - Jessivel csak barátok vagyunk - pár pillanatig szemeztek egymással, majd Marc kikerülte, Neymarral lepacsizott, felvette a kabátját, meg a cipőjét, és odajött hozzám.

- Holnap jövök érted, hogy elmenjünk dokihoz. Szeretlek! - adott egy szájra puszit, és kisétált az ajtón.

- Tudod, nem nagyon díjazom a kapcsolatotokat! - sóhajtotta Liza, hátra dőlve a széken.

- Nem érdekel! - vágtam rá. Kibékültem a gyerekem apjával. Most ez az ami érdekel. Egy boldog család lehetünk.

- De majd ha még egyszer azt fogja csinálni, mint egy hónappal ezelőtt, ne siránkozz nekem - állt fel és pakolni kezdte a dolgokat a hűtőbe. Homlok ráncolva figyeltem minden egyes mozdulatát.