Love Again | Marc-André ter Stegen | ✓

Epilógus

Az elmúlt öt hónapban sok dolog történt mint velem, mint pedig a körülöttem lévő emberekkel.

Rafaella összejött Denissel, amit eleinte  Neymar rossz szemmel nézett, de miután megbizonyosodott róla, hogy csapattársa igazán szereti a húgát, kibékült a helyzettel.

Ami a brazilt illeti, Lara-val még mindig együtt van, aminek én kifejezetten örülök, mert irtó aranyosak együtt. Rafaella szerint hamarosan a bátyja megfogja kérni Lara kezét.

És hogy velünk mi van?

Megbocsátottam Stegennek. Persze belekerült egy kis időbe, de nem akartam rögtön a nyakába ugrani, és minden problémán át siklani.

Visszaköltöztünk Barcelonába. Egyrészt Rafaella és Denis románca, másrészt pedig az én kapcsolatom miatt.

Stegen egy kis összejövetelt szervezett, amit én is csak tegnap tudtam meg. Hiába kérdeztem, csak annyit mondott, hogy örülni fogok neki. A csapatból is szinte mindenkit végig faggattam, ők sem tudtak semmit.

- Köszönöm, hogy eljöttetek! - mosolygott Stegen a többiekre, akik nem voltak úgy kiöltözve mint én és ő. Mi folyik itt? - Szeretnék neked feltenni egy kérdést, Hilary! - fordult felém, majd vett egy nagy lélegzetet és belekezdett. - Tudom hogy sokszor fájdalmat okoztam neked, amit nem érdemeltél volna meg, mert te egy nagyon kedves, önzetlen és gyönyörű lány vagy - A hallottakra elpirultam. - És ezért azt szeretném, hogy - fél térdre ereszkedett, aztán a kezében tartott dobozkának felpattintotta a tetejét, amiben egy gyönyörű gyémánt gyűrű csillogott. A szám elé kaptam a kezem, majd rápillantottam a többiekre, akik vigyorogva nézték végig a jelenetet. - a hibáim ellenére is, lennél a feleségem? - kérdezte izgatottan, egyben félve.

- Igen - vágtam rá egyből, ő pedig mosolyogva az ujjamra húzta a gyűrűt, aztán felállt és rögtön megcsókolt.

Ott abban a pillanatban megszűnt a külvilág. Csak én voltam és ő. Annyira tökéletes volt minden.

Mosolyogva távolodtam el tőle.

- Gratulálok Hil! - vigyorgott rám Neymar, én pedig boldogan öleltem meg.

- Köszönöm!

- Na bátyus, én is hadd gratuláljak - nyavalygott Rafaella, a brazil pedig megforgatta a szemét, majd odamotyogta hogy "ez egy őrült nőszemély". Felnevettem, aztán viszonoztam Rafa ölelését, ami már szorongatás volt.

- Gratula csajszi! - tapsikolt boldogan, én pedig kerestem a tekintetemmel a vőlegényemet, aki mosolyogva nézett engem.

- Köszönöm! - szorítottam ki belőle a szuszt, úgy mint ő nekem, majd odamentem Stegenhez.

- Szóval ezért kellett felvennem egy dögös ruhát - álltam meg mellette, ő pedig rám nézett.

- Igen, plusz azért hogy irigykedjenek egy kicsit, hogy milyen gyönyörű menyasszonyom van - csókolt meg.

- Nekem pedig van egy minden férfi modellt megszégyenítő szexi vőlegényem - öleltem meg, ő pedig felnevetett.

- Szeretlek! - mondtam teljesen őszintén.

- Én is szeretlek! - távolodott el tőlem, de csak egy röpke másodperce, mivel az ajkait az enyémeken éreztem.

2018. 08. 08.

❣