친위대 - Testőr /Yoo Youngjae ff. ✅

여덟번쩨

Hello embik most ide írok. A végén elkövettem egy olyan dolgot, amiért tuti, hogy haragudni fogtok rám. De azért remélem, nem veszítelek el titeket, drága olvasóim! Ha tetszett, tudod mi a dolgod!❤

Samgyeopsalt készítettünk, természetesen a nagyját Himchan csinálta. Kedves a srácoktól, hogy el akarják feledtetni velem a problémáim és velem töltik a napjukat. Rengeteget nevettünk. Azt is megtudtam, hogy Daehyunnak és Youngjae-nek van egy közös ékszere, egy kék-ezüst gyűrű, amelyet még akkor vettek, mielőtt a szakmába belekezdtek volna. Yongguk dalokat ír Jepp Blackman álnéven és úgy adja ki őket. Jongup táncol és Himchan pedig nagyon szeret főzni és enni-mondjuk ezt már tapasztalhattuk- és hogy nem bírja a vért, de csakis a barátai miatt csatlakozott az elnök különleges osztagjához. Zelo pedig szabadidejében gördeszkázni megy régi osztálytársaival. Daehyun énekel, Youngjae pedig videojátékozik.

Egy kicsit rossz volt ezt hallgatni, ugyanis a munkájuk miatt nem igazán tudták azt csinálni, amit igazán szerettek volna. Ők főleg egymás miatt jöttek ide. Ez is azt bizonyítja, hogy igaz barátok.

Mikor végeztünk, a fiúk bementek, én viszont egy kicsit kint maradtam, mert szeretem nézni a tiszta csillagos eget. Csak felnéztem az égre és ettől megnyugodtam, ahogy a végtelenségbe bambultam. Magányomat egy kedves hang zavarta meg.
- Hát te? Mit csinálsz itt? Nem akarsz bejönni? - kérdezte a hang, mire felé fordultam és Daehyunt pillantottam meg.
- Mi, ja.. Csak az eget kémlelem. Most szép tiszta az ég, látni lehet a csillagokat.
- Értem. - mosolygott. - leülhetek?
- Persze. - azzal arrébb húzódtam a kerti padon, hogy ő is odaférjen.
- Ismered a csillagképeket?
válaszként csak megcsóváltam a fejem. Erre közelebb hajolt hozzám, hogy amit mutat, azt én is nagyjából az ő szemszögéből láthassam.
- Látod azt ott? Azt a négyszög szerűséget. Az egy Lyra. Mellette pedig egy Libra. Ott, ahol hullámosan vannak egymás mellett a csillagok, az pedig egy Lacerta. - mindegyiket szépen lassan végigmutogatta az ujjával. A másik kezét pedig az enyémre helyezte. Mondanom sem kell, eléggé meglepett, de próbáltam visszatartani érzelmeim. Daehyun pedig úgy tett, mintha semmi sem történt volna. Erőt véve magamon megszólaltam:
- Jó. és most az én nyelvemen, kérlek. - nevettem.
- A lyra a lant, a lacerta a gyík, a libra pedig a mérleg
(forrás: Wikipédia)
- Értem. Hol tanultad ezeket?
- Hát.. internetről, apámtól.. de a nagyját az apukámtól tanultam.
- Hű. - majd újra felnéztem az égre.
Egy darabig csendben, szótlanul kémleltük az eget,amikor Daehyun hirtelen megszólalt:
- Hwasa!
- Igen? - néztem fel rá.
- Öhm.. tudod.. szeretném, ha kibékülnétek Youngjae-vel.
- Daehyun, te is tudod nagyon jól, hogy ez nem ilyen egyszerű.
- Tudom. De annyira rossz érzés, hogy két jó barátod nem szól egymáshoz és minél távolabb akarnak kerülni egymástól. - mondta lebiggyesztett ajakkal. - Kérlek béküljetek ki.
- Jó.. na de nem csak tőlem függ.
- Igen tudom, majd Youngjae fog menni bocsánatot kérni. Lehet nem ma, nem holnap, de a közeljövőben tuti.
- Miből gondolod ezt?
- Megérzés. - fura volt, hogy ennyire biztos a dolgában
- Nem is tudom..
- Ígérd meg Hwasa!
- Na jó.. De ha seggfej lesz..!
- Akkor én magam fogom megverni! - mondta komoly hangsúllyal, de nekem nevetnem kellett rajta.
Aztán kijöttek a többiek is. Gondolom valami fontos dolgot akartak megbeszélni az én jelenlétemen kívül és Daehyun is csak azért jött ki, hogy ne legyek felügyelet nélkül. nem baj, azért jól esett, hogy kint volt velem.
Búcsúzáskor mindenkit megölelgettem; Daehyun még a fülembe súgta:
- El ne felejtsd amit ígértél! - Azzal el is engedett és elmentek.

Ahogy telt az idő, egyre jobban éreztem magam a fiúk társaságában. Nem hittem volna, hogy egy ilyen fura csapatba ilyen hamar be tudok illeszkedni. De mégis sikerült. Nagyon boldog voltam, hogy hat igaz barátra leltem. Nem is győzöm hangoztatni, mennyire hálás vagyok nekik.