"Talpraállás"

15. fejezet

Reggel gyorsan elkészültem, megcsináltam a hajam, felöltöztem, és felhívtam Pétert, hogy jöjjön el értem.

   -Szia hercegnő ! - szállt ki a kocsiból.

   -Helló bátyuskám ! - mosolyogtam. Beültetett a kocsiba, majd a székem berakta a csomagtartóba, bepattant a volán mögé, és már indultunk is.

   -Ideges vagy ? - kérdeztem, mert úgy szorította a kormányt, hogy belefehéredtek az ujjai.

   -Ami azt illeti igen. Ma fog először jönni hozzám. Tegnap egész délelőtt takarítottam a házat.

   -Tényleg fontos lehet neked ez a lány.

   -Nagyon is - mosolyodott el - Na meg hát, remélem, hogy jó véleménnyel lesz a hugicámról - pillantott rám

   -Én is - nevettem. - De nyugi. Minden rendben lesz - mondtam, és megérintettem a karját, mire ő engedett egy kicsit a kormány szorításán. Felhajtott a kocsifeljáróra és leállította a motort.

   -Megérkeztünk. Van még - pillantott rá az órájára - fél óránk az érkezéséig.

   -Miben leszel ? - kérdeztem, mert csak egy szakadt nadrág, és egy egyszerű póló volt rajta.

   -Ebben ? - mondta, bár inkább kérdésnek hangzott.

   -Na azt már nem - mondtam rosszallóan. - Felveszel egy normális nadrágod, és egy lazább inget - tessékeltem be a szobájába.

   -De Bella ! - nyöszörgött.

   -Nincs de - mondtam határozottan, és odagurultam a szekrényéhez, majd elkezdtem kiszedegetni az ingeit - Péter, ez komoly ? - mutattam fel egy rikító rózsaszín, Hawaii mintás pólót.

   -Egy haveromtól kaptam - röhögte el magát.

   -Soha ne vedd fel - mondtam határozottan.

   -Nem terveztem - nevetett, én pedig tovább rámoltam a szekrényét, míg végül egy lenge, rövidujjú, világoskék ing nem akadt a kezembe. Kerestem hozzá egy fekete farmert, majd a kezébenyomtam.

   -Ez tökéletes lesz - mondtam elégedetten. Levette a pólóját, majd magára húzta az inget, és a gombokkal bajlódott. Attól függetlenül, hogy orvosnak készül, és hogy rengeteget tanul, eljár edzeni, és nagy figyelmet fordít az egésszégére, úgy hogy nagyon jól néz ki. Fekete haj, kék szem, kidolgozott test, széles váll, és még magas is.

   -Nem sok ez egy kicsit ? - méregette magát a tükörben.

   -De - vallottam, be, majd kihúztam az inget a nadrágjából, mivel az előbb betűrte. - Sokkal jobb így - vigyorodtam el. - Nem túl elegáns, de nem is túl laza. Na nyomás a konyhába ! Meg van terítve ? Egyáltalán mi lesz ebédre ?

   -Nyugalom. Persze, hogy meg van terítve. Ebédre pedig pörkölt lesz, ami már fől.

   -Helyes. A tészta ?

   -Megyek, és forralom a vizet. Az se perc alatt kész lesz.

   -Hadd csak. Majd megcsinálom én. Lilla pár perc múlva megérkezik.

   -Köszi - mondta, majd vett egy mély levegőt, és lassan kifújta.

   -Ha most ilyen ideges vagy, akkor milyen voltál az első randi előtt ? - nevettem ki szegényt.

   -Nem gúnyolódj ! - emelte intőre az ujját. - Emígy nagyon ideges voltam akkor is.

   -Nem kell félni. Minden rendben lesz - nyugtattam meg, majd begurultam a konyhába, és odatettem a vizet forrni. Péter végig követett. Kérdőn hátrapillantotam a vállam felett, mire ő megvonta a vállát.