Vetkőzzetek!

Körültekintő

Egyáltalán nem számítottam erre, főleg a hevessége, durva vetkőztetése után, a kéjtől és tettvágytól tocsogó mozdulatai nem erre utaltak.

Úgy tűnt, eldöntötte, én valahogy mégsem mertem azonnal kapni az alkalmon, mert akármennyire remegett meg a lelkem már csak a lehetőség gondolatára is, miszerint Jimin alattam vonaglik és nyög, semmit nem ért volna, ha másnap megbánja. Azt az egyet nem bírtam volna elviselni, a kapcsolatunkra egész biztos százszor rosszabb hatással lett volna, hiszen a szexualitás nyilván igencsak számottevő részét adja a teljes képnek, ha pedig fájdalmat okozok neki a legelső alkalommal – már pedig akármennyire vigyázok, ez elkerülhetetlen -, egész biztosan nem lesz már ugyanolyan, nem kívánja majd újra.

Nem akartam megkockáztatni ezt, szerettem volna mindenáron boldoggá tenni és akármennyire elszomorító, mindennél jobban meg akartam őt tartani, magam mellett tudni, hiszen ahogy az előre látható volt, piszkosul kellett tepernem a figyelméért. Nem arról volt szó, hogy nem figyelt rám, csupán én éreztem azt az elsöprő megfelelni vágyást, a maró féltékenységet, ahányszor az a rengeteg lány körülvette, bárhová mentünk. Az a rengeteg még kislány, akik már hallották a pletykákat, Jimin ágybeli teljesítményéről szóló tetemes mennyiségű információval a fejükben mentek oda hozzá, nem foglalkozva azzal, hogy közben engem csókol, pofátlanul flörtöltek vele, Jimin pedig sosem kezelte le egyiket sem, szimplán figyelmen kívül hagyta őket, kezeiket lerázta magáról, helyükbe az enyémeket illesztette.

Édesen viselkedett, a testbeszéde nyugtató volt, a szavakat viszont nem szívesen használta érzelmek kifejezésére, inkább káromkodások emeletes tárháza hagyta el a gyönyörű ajkait. Azokat a párnákat, amiket annyiszor képzeltem el, hogy ejthetik ki a „szeretlek" szót, mégis gyorsan beletörődtem, egyáltalán nem biztos, hogy valaha hallani fogom őket, legalább is nem nekem címezve.

Tisztában voltam a ténnyel, milyen rövid ideje is járunk együtt, én mégis annyira vágytam a szerelmére és szeretetére, egyáltalán nem véve figyelembe, mennyire is keveset tud rólam, sőt én is vajnyi keveset az ő valódi érzéseiről, mindennek ellenére pillanatok alatt akartam a normális esetben évek eredményét. Nem bírtam várni, így kétségbeesetten próbáltam mindent megtenni, bármit ejtett ki a száján, teljesíteni azt, mint valami rossz kurva.

Sosem gondoltam volna azelőtt, hogy így le fogok alacsonyodni, csak azért, hogy megtartsak valakit. És ha már nem lettem volna elég szánalmas, képes voltam még lentebb alacsonyodni, mikor Jimin kerek perec megmondta nekem, hogy nem a csicskása vagy a kiskutyája vagyok, szóval legyek szíves nem úgy viselkedni, mert lassanként úgy érzi magát, mintha az egyik kis rajongójával beszélne a lentebbi évfolyamból.

Elképesztően szégyelltem magam, főtt a fejem miatta, ezután pedig tényleg visszatértem a régi önmagamhoz, nem ugráltam őt körbe. Akkor kezdett kialakulni köztünk az a jól működő rendszer pár héttel ezelőtt. Bár akkor zavarba ejtett, visszagondolva hihetetlenül jól esett Jiminnek ez a kissé nyers megszólalása, mert magával egyenrangúként kezelt engem, még az alantas viselkedésem ellenére is, nem próbálta kihasználni, hogy minden gyakorlatilag csak egy szavába kerül, én már ugrom is.

Még így sem éreztem azt, hogy biztosítva vagyok, ezért is nem akartam belemenni először abba a felállásba, mert tartottam a másnapi ébredéstől.

Ő viszont eltökéltnek tűnt, tudta, én ilyen téren tapasztaltabb vagyok, ezért is bíztatott engem a folytatásra. Egészen másnak tűnt akkor, mint bármikor korábban, nem volt olyan határozott, mintha egy más oldala lett volna. Ugyanúgy megvolt az a magával ragadó vonzereje, amitől egyszerűen nézni sem bírtam másra, mégis egészen új érzés volt őt csókolni, életemben először mintha leomlott volna kicsit a hírneve adta fala, a legenyhébben véve kicsit védtelen volt, akkor éreztem először rajta, hogy élvezi az ölelésem, érintéseim, keresi is azokat.