Tiltott Viszony [Befejezett]

6.

Már több hét telt el azóta hogy Mrs.Ann megérkezett az iskolába,amivel az én egyszerű és unalmas életem fenekestül felforgatta.

Jelenleg is egy újabb korrepetálásra tartottam...volna. Ugyanis útközben megálltam a csokiautomata előtt hogy vegyek egy szelet Snickerst,csak hogy bent ragadt a gépben és ha már fizettem érte nem hagyhatom itt.
Elkezdtem csapkodni a gépet..
-Gyerünk már..-mondtam a kelleténél hangosabban mire valaki mögöttem megköszörülte a torkát.
Megfordultam majd a meglepedtségtől felsikoltottam. Peter volt az a gondnok.
-Mégis mit csinálsz?-förmedt rám az idős férfi.
-Beragadt a csokim-mutattam a gépre.
-Többet ésszel mint erővel kislány,nem hallottad még ezt a mondást?-ahogy ezt kimondta szemeivel végigmérte testem.
Némi undor futott végig rajtam ettől.
Morgott egyet majd odaállt a géphez és bütykölni kezdte.

A csoki végre megadta magát,Peter felémnyújtotta a kezében majd épphogy elvettem volna tőle visszahúzta.
-Milyen órád lenne?
-Külön foglalkozás Mrs.Ann-el-mondtam félénken.
-Gyere elkísérlek-mondta kaján vigyorral az arcán. A csokimat pedig zsebre tette.
Lassan megindultam előre a termünk irányába,Peter szorosan mellettem jött. Benyitottam a terembe ahol Mrs.Ann valószínűleg már régóta várhatott.
Épp elnézést akartam kérni és elmesélni hogy mi történt amikor Peter megszólalt.
-A folyosón rendetlenkedett amikor rátaláltam..
-De ez nem igaz...-kezdtem volna bele mire Peter közbeszólt.
-Hallgass leány,rongáltad az automatát-förmedt rám hangosan.
-Innen átveszem Peter-szólt közbe Mrs.Ann,majd rámnézett és felhúzta a szemöldökét.

-Szóval mi történt?-szegezte nekem a kérdést Mrs.Ann miután Peter kiment.
-Beragadt a csokim...én pedig csak ki akartam szedni mire Peter közbelépett.
-Végül megkaptad a csokit?-kérdezte.
-Nem. Peter elrakta magának.
-Nem mondtad neki hogy az téged illet?
-Nem fogok veszekedni egy olyan fickóval mint amilyen ő is. Képes lenne elrabolni és bezárni a pincéjébe ennyiért is.-mondtam kissé felháborodva.
Mrs.Ann felnevetett amit nem tudtam mire vélni.
-Csak nem félsz tőle?-kérdezte.
-Maga nem látja, az arcára van írva hogy mennyire perverz dolgokat csinálna az olyan lányokkal mint amilyen én is vagyok.
Mrs.Ann újabb nevetésben tört ki.
Sóhajtva helyetfoglaltam a padban,majd Mrs. Ann követve példámat ő is leült.
Felém fordult majd megfogta a kezem.
-Ne félj Emily,nem engedném hogy bántson vagy akár csak egy ujjal is hozzádérjen.-mondta,majd végig simított arcomon.