5. fejezet - Szendvics

790 101 24
                                    

(Annyeong, ebben a részben lesz egy kis meglepim nektek... Ez a rész félig Yoongi szemszögébôl fog íródni. Nem is húzom tovább, jó olvasást ! ;) )

" Végül arra jutottam, hogy felhívom egy telefonfülkébôl és kp-ban kérem a pénzt. A bankszámlámat biztos figyeli, onnan könnyen lenyomozná Jint."

*JIMIN POV*

Kiblattyogtam a házam elé. Ott volt egy telefonfülke, de ott biztos megláttak volna. Másikat kellett keresnem, tudtam a park felé menet van egy. A lehetô legkacifántosabb úton jutottam el odáig, miközben a telefonom az akkumlátortól elválasztva pihent a zsebebmen. Volt már tapasztalatom az ilyesmiben, Yoongitól is így vettem drogot régen. Majd mikor odaértem bedobtam egy kis aprót és tárcsáztam Jint. Párat csengett, majd beleszólt az ismerôs hang:

-Hallo?

-Jin, Jimin vagyok, pénz kéne, kp-ban valakivel elküldve, az a valaki pedig legyen maszkban és kapucniban. Miután átadta a pénzt ne menjen a közeledbe egy ideig.

-Oké Jimin... Mennyi kéne? -Hálas voltam, hogy csak ennyit kérdezett. Ismert már, tudta baj van, nem csak szórakozom.

-2.200.000 won.

-Aish Jimin! Nem tudok annyit adni... Max. 1.000.000...

-Oké akkor annyit. Ma este, fél óra múlva a Bevásárló központ mögötti sikátorban.

-Rendben, ott lesz. -Már készültem lerakni a kagylót, de még gyorsan beleszólt:

-Yoongi?

-Igen. -Feleltem majd leraktam. Ô és Taehyung ismert minket korábbról, régebbrôl, amikor Yoongi és én... barátok voltunk... Legalább is azt hittem.

Elindultam a megbeszélt helyre. Hamarabb odaértem ezért csak vártam ott. Meg is jelent egy férfi, a beigért öltözetben, egy királykék NIKE sporttáskával, átvettem, majd a dolgomra indultam. Amikor a lakásomba értem egy kicsit fellélegeztem, legalább már van egy millióm és az átadással sem volt semmi baj. Leraktam a táskát az ágyamra, majd zuhanyozni mentem. Visszamentem a pizsamámért, de a felsôm nem találtam, így hát felvettem a gatyám és a konyhába indultam vacsorázni. Közben azon gondolkoztam ki lesz a következô akitôl kérhetek. A családom szegény volt, ôk nem tudtak volna adni, amúgy sem akartam, hogy megtudják a fiuk egy ex drogos... Kiértem a konyhába, hogy csináljak egy kis szendvicset. De a konyhapulton ült valaki. Pontosabban tudtam ki, legalább is sejtettem. Megtorpantam és felkapcsoltam a villanyt. Yoongi ült ott, az én pizsamafelsômben!

-Szia, Chim! Hol jártál? -Kérdezte mosolyogva. Mint aki teljesen más ember. Egészen aranyos volt, nem úgy nézett ki, mint egy vérszomjas drogdealer, aki reggel még hidegvérrel megölt egy embert, csak mert egy barátja nem fizetett... Szegény Hobi... Még azt sem tudta miért halt meg...

*YOONGI POV*

Felültem a konyhapultra és vártam, úgyis éhes lesz. Azon kívül a szendvicsen kívül amit a közértben vett - fél egykor, pontosan tudom mert egész nap Joonnal figyeltettem - azon kívül nem is evett... Majd motoszkálást hallottam kintrôl és láttam ahogy a konyhába érve megtorpan, mert meglátott. A villanykapcsolóért nyúlt és abban a percben ahogy elérte isteni látvány tárult elém. Fekete haja kócosan áltt, össze vissza, csak egy laza szürke melegítôgatya volt rajta, ami alól ferdén kikandikált alsója. Felsôteste meztelene volt, (mivel a pólóját épp én viseltem) így rálátásom nyílt kidolgozott felsôtestére. Elképesztô volt a látvány... Azon gondolkoztam leteperjem-e, pedig nem vagyok meleg... Minden bizonnyal könnyen megerôszakolhatnám, ha akarnám, már ha ellenkezne... Khmm Yoongi, térjünk a tárgyra.

-Szia Chim! Hol jártál? -Tettem fel az ártatlan kérdést, holott mindketten tudtuk, hogy egész nap figyeltem -Csak beugrottam, hogy elmondjam nagyon ügyes voltál, hogy nem köptél a zsaruknak... Namjoon azt mondta egész jól hazudsz, ha nem lenne már rég a szakmában nem biztos, hogy rájött volna. -Mondtam egy kedves mosollyal az arcomon.

-Ha csak beugrottál miért vagy a pizsamafelsômben? -Tette fel teljesen logikus kérdését. Gondolkoztam mielôtt megjött, hogy talán nem kellett volna, de azután, hogy megláttam a felsôtestét semmit sem bántam.

-Délután jöttem, azt hittem hamarabb megjössz, de nem jöttél én meg unatkoztam és vacsiztam. Ugye nem baj? Aztán elfáradtam, de nem szeretek utcai ruhában aludni mert kényelmetlen és a pólód ott volt lehányva... Szinte kiáltozott, hogy vegyem fel. De egyáltalán nem bánom. Azok a kockák mikor ,,nôttek'' oda Jiminnie? Kurva jól nézel ki. -Mondtam csak a hasfalát bámulva, bár a végén azért ránéztem az arcára is. Láttam ahogy elpirul.

-És meddig akarsz maradni? -Kérdezte még mindíg pirospozsgásan.

-A pólódban vagy a házadban?

-Mindkettô érdekelne. -Mosolygott, mint aki elfelejtette, hogy miért is vagyok ott. Sokkal lazább volt mint tegnap... Olyan volt...mint...mint régen... -Aish Yoongi állj le! Megesküdtem, mikor lelépett, hogy ezt elfelejtem. Az már nincs többé... Jimin lelépett, otthangyott... Megpróbált maga mögött hagyni... Milyen barát az ilyen?! Francba is elég! Kontrollálnom kell magam. Közben mellém sétált és elkezdett matatni mögöttem a pulton, szendvicset csinált.

-Aish Jimin te szendvicsen élsz?! -Mióta figyelem nem láttam még semmi rendes kaját magához venni. Erre csak egy jóízû kacaj tört elô ajkai közül. Ez az édes hang elôhozta belôlem a közös emlékeinket...

----------------------------------

Annyeong!

Remélem tetszett, ez egy kicsit hosszabb rész igyekszem ezt a hosszot tartani minimum... Rengeteg volt a dolgom, nem tudtam hamarabb felrakni új részt, de a barátnôim megnyúztak volna ha nem rakok fel új részt... Szerencsére a fele már be volt gépelve, úgyhogy nem volt sok dolgom. Ezentúl valószínûleg gyorsabban jönnek majd a részek, mivel gépbe írom szóval csak át kell másolnom... Pussz!

Have a good day! ;)

Dirty past ÁTÍRÁS ALATTDonde viven las historias. Descúbrelo ahora