"-Rendben! Jó éjt, vagyis jó reggelt Gucci boy. -Csak nevetett egyet, majd lerakta."
*Jimin Pov*
Fáradtan tántorogtam az ágyam felé. Hatalmas kô esett le a szívemrôl. Meg lesz a pénz mire Yoongi jön. Taeval még váltottunk pár üzenetet, melyekben megírtam neki, hogy hova jöjjön pontosan. Annyira elfáradtam, hogy már zuhanyozni sem volt erôm, így csak átöltöztem, és bedôltem az ágyamba. Reggel végre nem nyolckor keltem, hanem volt idôm pihenni egy kicsit. 9-10 körül felkeltem, megreggeliztem és lefürödtem. Majd felvettem valami egyszerû göncöt, (ami egy fekete NIKE melegítônadrágból, egy hozzá tartozó bebújós pulcsiból, és egy egyszerû NEVERMIND feliratú pólóból állt), majd nekiálltam összepakolni egy kicsit. Csak Taera kellett várnom, a többivel nem volt probléma, nemsokára megjön Taehyung és lerendezzük ezt az egész szarságot. Végre elfelejthetem Yoongit és meglátogathatom a családomat Busanban, nem kell neki tartoznom, a többieket pedig lerendezem. Találok rendes munkát és minden a rendes kerékvágásba terelôdik. -De vajon el akarom felejteni? El akarom veszteni újra? Már egyszer megtörtént, amikor is nagyon hiányzott, de mint ahogyan akkor is jobbnak látom megszakítani a kapcsolatot... Pedig annyira jó lenne, ha újra minden a régi lenne (na persze drogok nélkül) és újra összeállna a haveri körünk, jókat nevetnénk királyul szórakoznánk... Persze ez csak egy hatalmas vágyálom.. Yoongi megölte Hobit! Mit kéne tennem ahhoz, hogy engem is megöljön, hidegvérrel?? A tegnapit elnézve nem sokat... Egy hangos csattanás szakított ki az elmélkedésembôl. A nappaliba mentem megnézni, hogy mi volt az, mivel a hang onnan jött. Szerencsére csak a szél csapta ki az erkélyajtót, amit valószínûleg rosszul zártam be. Becsuktam az ablakot, majd elkezdtem összeszedni a pénzt egy kisebb sporttáskába. Hamar meg is lettem vele, már csak Tae pénze hiányzott, nem aggódtam érte, tudtam mindjárt itt lesz, hiszen ô ismerôs Szöulban. Fiatalabb korunkban amikor együtt jártunk az egyetemre ô hamarabb felköltözött Szöulba, én pedig csak egy évre rá, de egészen más indokokból. Megrezzent a telefonom, mire elôvettem a zsebembôl és megnéztem ki üzent. Tae volt az:
Gucci boy: Itt vagyok, kichekkoltam, minden príma.
Mochi: Mikor érsz ide?
Gucci boy: Még nem tudom, a csomagokra várok... Szerintem 1-2 óra és ott vagyok.
Mochi: Oké. Siess!
Mivel Taehyung megérkezéséig nem volt semmi dolgom, ezért gondoltam lemegyek edzeni. El is indultam a szemben lévô ház alagsorában lévô edzôterembe. Mikor bementem vettem egy másfél órára szóló belépôt, hiszen nem akartam elszalasztani Taet... Azon kívül, hogy a legjobb barátom,még jelenleg igen fontos összeget is „szállít", szóval szórakozottságból semmiképp sem késhettem le. Odaálltam az egyik üres polifómra és melegíteni kezdtem. Amikor már teljesen bemelegedtem (egyszóval a spárga is lement) az egyik futógéphez mentem és kocogtam egy kellemes 20 percet. Miután a gép jelzett, hogy a megadott idô lejárt alacsony fokozatra kapcsoltam, majd teljesen lállítottam. Bementem az egyik hátulról, csak az öltözôk mögül nyíló terembe, ahol egy fekete, elnyûtt bokszzsákon kívül csak egy dohos, és leharcolt szekrényke állt. Ezt a termet jóformán csak én használom, ha meg is találja valaki, akkor is visszamegy egy jobb állapotút keresni. Odamentem a kis szekrényhez, a tetjére raktam a kulacsom, majd kihúztam az egyetlen kis fiókot, amibôl elôvettem a fekete fáslimat. Gondosan a kezemre tekertem, majd szembeálltam a bokszzsákkal. Még körülbelül egy órám lehetett püfölni az „áldozatmat", ennek tudatára neki is estem. A fejem szinte teljesen üres volt, néha átúszott egy egy olyasmi gondolat, hogy, hol kéne dolgoznom Busanban, vagy Szöulban, majd fél óra elteltével belebegett a szemem elé Hobi holtteste. Ahogy feküdt ott, a semmibe meredve, mozdulatlanul... Még csak belegondolni sem akartam, hogy velem is ez történhet... -Aish Jimin!! Már megint csak azt az ostoba seggedet véded! -Szólt egy hang belülrôl. -Hobi kibaszottul miattam halt meg, én pedig itt sajnáltatom magam! Gusztustalan vagyok! Undorodom magamtól! Nem is figyeltem mit csinálok, csak vertem azt a szart, kontrolálatlanul, kezeimet véresre sebezve. Letekertem a fáslit és megnéztem mi a helyzet. Bütykeimrôl fölszakadt a bôr, és azt az érzést keltette, mintha a csontomig lelátnék. Szörnyen fájt, és vérzett is, ugyan nem olyan erôsen, de még is megállíthatatlanul. -Megérdemlem -Motyogtam gúnyosan magamnak... Visszamentem a lakásomba, majd beálltam a zuhany alá. A víz szörnyen csípte a sebemet és úgy éreztem, leszakad a kezem. Mikor végeztem a zuhanyzással a már kitisztított sebeimet befásliztam, egy új (fehér) fáslival. Visszamentem a szobámba és ismét felöltöztem. (Ezúttal egy fekete ADIDAS melegítônadrágra és egy világoskék, szintén bebújós, pulcsira esett a választásom.) Kimentem a konyhába és ittam egy szója kakaót, mikor kiértem az órára pillantottam ami most már 5 órát mutatott. Kirázott a hideg. Elbasztam 3 órát... Hol a francban lehet Taehyung?? Mi lesz ha nem ér ide? A telefonomért rohantam és tárcsáztam ôt. A harmadik csengetés után fel is vette:
-Igen?
-Aish, Tae hol vagy?!
-Még nem kaptuk meg a csomagokat...
-Hogy mi?! Három órája beszéltünk!!
-Tudom, Jimin, tudom. Sajnálom, nem tudom hol va- MEGVAAN! ITT A CSOMAGOM! -Kiáltotta bele a kagylóba, aminek hallatán nagy kô esett le a szívemrôl.
-Örülök, hogy megvan, de kérlek siess.
-Rendben, igyekszem! -Majd letette. Yoongi általában a kései órákban érkezik, minimum 8 után... Adig meg még van ideje Taenek. Csak el ne késsen!
---------------------------------------
Annyeong!
Remélem tetszett ez a rész is. A következô részben kezdôdnek az izgalmak ;). Addig is minden Vote-nak örülök, és el sem tudjátok képzelni mennyire jól esik pár kedves szó. ;) <3
Ui.: Kéne találnom nektek valami jó kis nevet... De fogalmam sincs mi legyen az... Segítsetek a kmmentekben! <3
Have a good day!

أنت تقرأ
Dirty past ÁTÍRÁS ALATT
حركة (أكشن)"Mivel a lakásban teljes sötétség honolt, ezért elindult, hogy felkapcsolja a villanyt, ám egy távoli villám fénye megvilágított egy a fotelben ülő alakot. Egy alakot amit Jimin azt hitte soha többé nem fog látni. Egy alakot szőke hajjal és éjsötét...