12. fejezet - Patkányirtás

736 87 29
                                    

" -Tessék ezt edd meg! -Mire csak mosolyogva megrázta a fejét majd kinyitotta a száját. Beleraktam a szendvicset amibôl harapott is egy jóízût, majd átvette az ételt.

-Hmm, Hyung, ez isteni. -Mondta én pedig a kis mochi arcában gyönyörködtem, miközben tömte a fejét szendviccsel."

*YOONG POV*

Idôközben nekikezdett a másik szendvicsnek is, majd mikor befejezte morzsás arccal nézett rám.

-Hyung... -Mondta.

-Hmm?

-E-Ez az egész... Ezzel most mi van?

-Mivel Chim? -Kérdeztem, hiszen foglamam sem volt róla, hogy mire akar kilyukadni.

-Hát ez az adósság... Meg, hogy ide vagyok bezárva... És mi let Taehyunggal? Miattatok nem találkozhattam vele? -Bukott ki belôle egy csokor kérdés. Amikre igyekezte választ is adni, de a felét még én sem tisztáztam magamban.

-Nos... Taehyung most sem érdekel, ahogy eddig sem... A pénzt mindenképp meg kell adnod nekem, abból nem engedhetek, de nem is akarok. Egy ideig még itt kell maradnod, de ígérem nem sokáig.

-Rendben Hyung. -Hajtotta le a fejét.

-Taehyung közel áll hozzád?

-Igen. Azután lettünk ennyire jóban miután... Miután... Miután eltûntem. -Az utolsó szónál félve a szemembe nézett, mint aki várja, hogy robbanjon a bomba. Tudta érzékeny témához nyúlt, de én nem akartam róla beszelni. Talán majd egyszer.

-Most mennem kell. -Csak ennyit mondtam majd felálltam, az ajtóhoz sétáltam, kettôt rácsaptam jelezvén az ôrnek, hogy engedjen ki. Meg is tettem volna de Jimmin utánam szólt.

-Hyung, mikor jössz vissza?

-Még ma benézek. -Mondtam és kacsintottam egyet, amivel angyali mosolyt csaltam ki belôle. Majd becsuktam az ajtót és az ôrhöz fordultam.

-Egyszer mondom el, jól figyelj nehogy elszalaszd. Minden reggel, délben és este fogod a seggedet átblattyogsz a konyhába és hozol neki enni és inni. Világos voltam? -Csak bólogatott.

-Nagyon helyes, mert ha meghallom, hogy elszalasztottad a dolgot akkor csúnyán szopni fogsz. -Mondtam mire majd összeesett. Szaporán folytatta a helyeslô felymozgatást, mint egy bólogatós kutya ha kátyúra hajtasz.

-Remek. -Mondtam majd visszamentem a Nammal közös helységünkbe.

Amikor beléptem rögtön szereztem egy igen csúnya pillantást tôle.

-Mi van? -Kérdeztem.

-Ki az a ribi az ágyadban? -Mondta szemrehányóan. -Ha azt mondod, hogy neked is vannak szükségleteid kiheréllek.

-Hohó! Még azért a felettesed vagyok Namjoon. De az csak az unokatesóm.

-Ooh. Abszolút Yoongi, én is minden unokatesómat pucéran szállásolom el a ágyamban multimilliomos lévén. -Nézett rám gúnyosan.

-Meleg volt. -Mentegetôztem, de mindketten tudtuk, hogy kamu. -Mentségemre váljon végig Jiminre gondoltam. -Emeltem fe a kezeimet.

-Jól van, jól van, csak már rég volt, hogy nôre facsarodtál. Nem úgy volt, hogy Jiminé formásabb?

-De igen! Mondom, hogy végig rá gondoltam! -Nevettünk mindketten.

-Viszont most menned kell JunSeo-hoz, sokkal tartozik nekem. -Keményedtek meg újra vonásaim.

Dirty past ÁTÍRÁS ALATTDonde viven las historias. Descúbrelo ahora