"Fogalmam sem volt róla, hogy, hogy lehet az, hogy akitôl félsz annak a közelségétôl megnyugszol... Ezekre a gondolatokra aludtam el és reggelig szinte meg sem mozdultam. Ezt onnan tudtam meg, hogy reggel 9-kor még mindketten ugyanabban a pózban feküdtünk, mint este. Megpróbáltam kikelni az ágyból, de Yoongi szorosan ölelt magához, szabadulásra esélyt sem adva."
*JIMIN POV*
Végül sikeresen lehámoztam magamról a kezeit, nem mintha nem esett volna rohadt jól, de fel kellett kelnem, ahogy arra korgó gyomrom is emlékeztetett. Felálltam az ágyból és gondosan visszatakargattam Yoongit. Elmentem mosdóba, majd a konyhába. Nem voltam a konyha ördöge, kifejezetten ügyetlen sem, csak amíg van egyszerûbb megoldás minek küszködjek... Kiszedtem a hûtôbôl a tejet, a szekrény tetejérôl pedig leszedtem a mûzlit. Mozgolódást hallottam kintrôl, ezért kikukkantottam a konyhaajtóból, hogy megnézzem mit csinál Yoongi. Az említett kisimult babaarccal feküdt az ágyban, arcán egy sejtelmes és végtelenül aranyos mosollyal. Visszabújtam a konyhába, ahogy zajt hallottam újból kinéztem az ajtón, de most nem feküdt az ágyamban senki. Befejeztem a reggelizést és a szobámba mentem felöltözni, hiszen póló még mindíg nem volt rajtam. Yoongi épp a fürdőből jött ki, felöltözve, kezében a pólómmal. Arca ismét könyörtelenséget és gonoszságot tükrözött, nyoma sem volt annak az édes babaarcnak az előbbről. Megijedtem, úgy mint mikor "először" betoppant a lakásomba, ugyanazt a nem jól eső borzongást éreztem minden tagomban. Közelebb lépett hozzám és cseppet sem gyengéden a kezembe nyomta a pólómat, mondhatni hozzámvágta azt.
-Hol van a pénzem? -kérdezte ridegen. -Ne felejtsd el ki vagy és mit engedhetsz meg magadnak, csak mert régen a barátom voltál. -Lefagytam a szavai hallatán. "Csak mert RÉGEN a barátom VOLTÁL"??! Most nem vagyok az? Most mi a fr*nc vagyok?? Az ellensége? Nem hinném, hogy minden ellenségével együtt alszik... Nagyon fájtak a szavai. Szemeimbe elkezdtek gyűlni a könnyek.
-Mozogj már! Vagy nem hallassz idióta?! -Szavai hallatán elkezdtek záporozni könnyeim. Megfordultam és visszamentem a táskáért, és még mindíg könnyezve a kezébe nyomtam azt.
-Leléptem. 2 napod van hozni a pénzt, vagy kicsinállak. -Csak lehajtott fejjel sírtam tovább. -És ne bôgj már, te férfi vagy, nem kislány. -Nem válaszoltam, igyekeztem tenni amit mondott, de a könnyeimet nem tudtam visszafolytani.
-Azt mondtam abbahagyod, felfogtad? -Emelte fel erôszakosan államat, mire csak próbáltam bólogatni, de nagyon fájt ahogy szorított.
-I-I-Igen... -Akadoztam még mindíg szipogva. Valahogy sikerült elállítanom a könnyeimet. Elengedte az államat és kisétált a lakásból. A földre zuhantam és úgy zokogtam tovább. -Hogy tehette ezt velem? Mit ártottam neki, amiért ilyet érdemlek? Még 1182000￦ hiányzott. Mostmár nem terveztem semmi kacifántos összevissza átadást, egyszerûen nem volt idôm. Két nep alatt kellett volna szereznem több mint egy milliót, úgyhgy egy elég rohangálós napnak néztem elébe. Még aznap délelôtt rengeteg telefonhívást intéztem és rohangáltam oda-vissza, a térrôl a parkba, a parkból a térre. Ez ment körülbelül 15 óráig, mikor is már rendelkeztem plusz 700000-el, így már "csak" 482000 hiányzott. Még leszerveztem két találkozót, így este 6-kor értem haza hulla fáradtan, de további 200000-el a "zsebemben". Már nem hiányzott sok, legalább is az eddigi adósságokhoz mérten. A továbbra is beszerzendô összeg pedig majdnem a felére csökkent (282000). Az egyetlen igen csak "aprócska" gondom, csupán annyiból állt, hogy nem volt több lehetséges "hitelnyújtó". Nem volt több nevem, se semmim. Talán Kook... Nem, ô biztos nem adna... De meg kell próbálnom, Yoongitól (pláne a mai után...), joban félek mint az elutasítástól. Tárcsáztam tehát az említett személyt és vártam, hogy felvegye.
-Haló?
-Jimin vagyok. Kérlek hallgass meg!
-Mit akarsz? Bocsánatot kérni? Mert ha nem, akkor nincs okom veled beszélgetni, viszont ha igen akkor egy jót cseveghetünk.
-Nem! -Vágtam rá azonnal, de inkább folytattam: -Vagyis... -Nem akartam meghunyászkodni, mert nekem volt igazam és nem neki, nem akartam,hogy ilyen könnyen kicsalja belôlem, de nem volt választásom. Minél messzebb akartam tudni Yoongit magamtól, ugyanis ha megkapta a pénzét biztosan visszament volna Daeggu-ba... Legalább is akkor ezt gondoltam. -Ezt neked kellett volna mondanod, de... Sajnálom. -Nyögtem ki végül.
-Semmi baj Jimin-ah megbocsájtok. -Ezt fájóbb volt hallani, mint kimondani a bocsánatkérô szócskát.
-De, mit szeretnél, miért hívtál? -Kanyarodott vissza a témára, így én a kérdésre egy lényegretörô és ôszinte választ adtam.
-Tudnál kölcsönadni?
-Jó ég, Jimin-ah! A világ legcsóróbb emberével beszélsz! Akármennyire szeretlek maximum 10 wonnal tudnék hozzájárulni... -Erre nevettem egy jóízût, még akkor is, ha elôtte nyomott volt a hangulatom.
-Rendben Kook, most le kell tennem, de majd beszélünk!
-Rendben. Jó éjt, Hyung! -Szólt, majd letette. Ez nem jött be... Akkor semmi más nem maradt... Francba! Ezt a kártyát nem akartam elsütni (nem úúgy XD). Fel kellett hívnom Tae-t. Pedig legjobb barátomat mindenképpen ki akartam hagyni ebbôl. Tárcsáztam és az első csengetés után hívásom válaszra talált.
-PARK JIMIN! HOVA A KIKÚRT ISTENNYILÁBA TÛNTÉL??! -Ordított a telefonba.
-Sajnálom Tae, de nem akartalak veszélybe sodorni...
-Te annyira piszkosul idióta vagy! Ugye tudod??
-Tudom. -Kuncogtam egy halkat, majd rögtön a lényegre tértem.
-Pénz kéne... Nem tudnál szerezni valahonnan?
-Baszki Jimin mi történt? -Ismert már tudta nagy gáz van.
-Yoongi. -Feleltem kurtán. Yoongi a közös ismerôsünk volt, bár ô nem állt olyan közel hozzá mint én... Sőt ők ketten kifejezetten utálták egymást Mondjuk mint kiderült engem sem tart nagyon fontosnak...
-Baszki! Repülök haza! Fancba mennyi kéne??
-282000 won, de honnan repülsz te haza??
-Vakációzom...
-Februárban?!
-Hát, ha ilyenkor lazít el... Amúgy hawaiin. -Válasza megmosolyogtatott. Ez annyira jellemzô... -De most mennem kell reggelizni, tudod itt nagy az idôeltolódás...
-Ohh értem. Jó szórakozást Tae.
-Holnap délelôtt már otthon leszek, pontosabban Szöulban, most nézem a repjegyet, *pár másodperc szünet* már meg is vettem. Nagy árat fogsz fizetni Park Jimin, amiért kiszakítottál a Hawaii lányok közül! -Tae minden helyzetben megmosolyogtat.
-Rendben! Jó éjt, vagyis jó reggelt Gucci boy. -Csak nevetett egyet, majd lerakta.
-------------------------
Annyeong!
Tudom kicsit késtem, de a bocsánatotokért esedezem! Lenne egy kérdésem: Melyikre szavaztok, hogy minden héten ugyanabban az idôpontban legyen rész és minden héten szigorúan csak egy rész kerüljön ki (akkor is ha meg van írva a következô, kivétel a különleges alkalmak, mint a mai), vagy maradjon minden a régiben, és amikor több részt írok többet rakok ki, amikor kevesebbet kevesebbet, és mint mostanában elôfordulhat, hogy nem lesz rész egy héten (de utána valószínûleg dupláznék). Szerintem ez lett a leghosszabb mondta amit valaha is leírtam XD. Légyszi válaszoljatok a komment szekcióban, és ne féljetek a vote-tól.
Have a good day!
ESTÁS LEYENDO
Dirty past ÁTÍRÁS ALATT
Acción"Mivel a lakásban teljes sötétség honolt, ezért elindult, hogy felkapcsolja a villanyt, ám egy távoli villám fénye megvilágított egy a fotelben ülő alakot. Egy alakot amit Jimin azt hitte soha többé nem fog látni. Egy alakot szőke hajjal és éjsötét...
