Feljegyzések / VKook [FINISHED]

- 7 -

Meghívtál magadhoz, én pedig mentem. Két hete volt, hogy nálam aludtál, s te máris azt kérted, aludjak ott.

Jól esett, nagyon.

Hirtelen jött ugyan, de én csapot-papot otthagytam, csak azért, hogy Veled lehessek.

S hogy megérte-e?

Hát...

Megérkeztem, te pedig sürögtél-forogtál, hogy ételt rakj elém, ugyanis még nem volt készen a rántott hús.
Édes voltál. Nagyon édes voltál.

Evés után gitároztál nekem, de nem sokat, mert állításod szerint nem vagy jó benne. Hát nézd, ha ez neked nem jó, akkor nem tudom, mi lenne az.

Anyukád hazaért a munkahelyéről, s mivel fáradt volt, megkért minket, hogy menjünk el fürdeni. Még megnéztünk pár videót, mielőtt elindultunk volna.

Nos, nálatok általában együtt szoktunk menni, meg viszonylag korán, mert anyukáddal ketten éltek, emiatt pedig sokat dolgozik, hogy mindent megadjon neked.

Csodálatos ember, pont úgy, ahogyan Te is. Az önzetlenség mindkettőtökben határtalan, én pedig egyszerűen imádom, hogy ilyenek vagytok.

Elmentünk fürdeni. Először én ültem bele a kádba, te pedig kipirult arccal próbáltál mást csinálni. Gyorsan készen lettem, utánam pedig te is lefürödtél.

Szerintem mondanom sem kell, hogy a látványod kisebb gondot okozott a nadrágomban, ezért nem vártalak meg, hanem behúztam a szobába.

Levágva magam az ágyra agyaltam, s próbáltam lenyugtatni magam. Olyan dolgokon kezdtem el gondolkozni, mint a pitagorasz tétel, meg a kovalens kötés.

Mikor bejöttél, egy szó nélkül pakoltál el, majd feküdtél be mellém, a tévét pedig kikapcsoltad.

Feküdtünk egymás mellett, némán, ami először kínos volt, utána egyre inkább megnyugtató. Hallottam lélegzetvételeid, és talán túlzás, de arra gondoltam, hogy te még levegőt venni is fantasztikusan tudsz.

Ennyire magadba bolondítotttál, látod?

Beszélgettünk kicsit, utána pedig valahogy szóba került a múltkori csók. Khm, akarom mondani nem csak szóba, hanem megismétlésre is került.

Úgy bizony, csókolóztunk, megint.

Mikor közeledtél felém, mellkasomban olyan hevesen dübörgött a szívem, hogy féltem, meghallod, de nem hallhattad, mert olyan hevesen támadtál le, hogy kicsit meg is ugrottam. Ezen te csak jót nevettél, majd vágytól túlfűtött csókba hívtál - azon az éjszakán még sokszor.

Addig fajult a dolog, hogy mind a ketten megkívántuk a másikat.

Mi... lefeküdtünk, Taehyung.

Azt hinném, álom volt az egész, ha jelölésed nem virítana a kulcscsontomon, vörösen, mármár lilán.

Kívántál engem, vagy csak kellett valaki?

Reménykedem benne, hogy kivántál, hiszen egy ember nem fekszik le valakivel, aki iránt nem érez minimum vonzalmat...

Ugye?

Összezavartál, de ezt az éjszakát sohasem fogom elfelejteni, sőt újra, meg újra megismételném.

- JK