Feljegyzések / VKook [FINISHED]

- 11 -

Ma megint állandóan a nyakadon voltam. Ölelgettelek is! Te viszont erre nem igazán voltál vevő...

Rákérdeztem, zavarlak-e, vagy baj,e, ha megölellek. Azt mondtad, nem, meg vagy háromszor azt, hogy hülye vagyok.

Igazad volt.

Hülye voltam.

De rájöttem, mi a helyzet. Vagyis azt hiszem, rájöttem.

Jiminnek és Hoseoknak nem annyit mutattál magadból, mint nekem, nemde? Velem azért vagy ilyen suliban, mert Ők nem tudják, milyen vagy valójában.

Szóval megfogadom, mostantól nem fogok benned kételkedni. Tudom, hogy - még ha nem is úgy, ahogy én téged, de - szeretsz. És ez nekem a legfontosabb. A szereteted.

Egész este beszéltünk telefonon. Mondtad, hogy fázol, én pedig mondtam, hogy bújj ide, erre annyit feleltél, hozzám nem tudsz bújni. Nem értettem, s nem tudtam eldönteni, hogy ez rosszul essen-e, vagy sem, de Namjoon azt mondta, hogy szerinte ez jót jelent.

Ja, meg összevesztél Jinnel, amit őszintén sajnálok. Kelletek egymásnak, ha barátként, ha nem, akkor is kelletek. És inkább lemondok rólad, minthogy boldogtalan legyél nélküle. Vagyis... érted, na!

Azt írtad, szeretsz... akarom mondani, zseretsz. Igen, így írtad. Én izs zseretlek, TaeTae! Mindenhogyan, komolyan, bohócon, depisen, pörgősen, fáradtan, bekávézva... mindenhogy. Te vagy a világ számomra, ezen pedig nem tudsz már változtatni, kedvesem!

- JK