Feljegyzések / VKook [FINISHED]

- 29 -

Eltűntél.

Anyukád felhívott minket, hogy nem jártál-e nálunk, és amikor mondtuk neki, hogy nem, sírni kezdett.

Elmondta, hogy ma nem mentél haza, de nem is hívtad föl, nem válaszolsz az üzeneteire.

Rettenetesen marni kezdett a bűntudat, és az aggodalom úrrá lett rajtam.

Mindez az én hibám.

Remélem, nem esett bajod, Taehyung.

Elhatároztam, hogy felállok, és elindulok. Addig megyek, amíg meg nem talállak. És amikor megtaláltalak, magamhoz ölellek, és megnyugtatlak. Elmondhatsz mindent nekem, ami a lelked nyomja, világos? Sírj, tombolj, még meg is üthetsz, csak azt az egy dolgot ne feledd el, hogy én itt vagyok neked, és segítek.

Ne haragudj rám, amiért ez mostanánan nem látszott, de...

Az életem is odaadnám érted.

Nagyon szeretlek, Kim Taehyung. Most, és mindörökké.
- JK