Feljegyzések / VKook [FINISHED]

- 12 -

Ahogy észrevettem, az állapotod romlik. Rohamosan. Ez pedig kicsit sem tetszik nekem.

S ami még jobban dühít; nem beszélsz róla. Aggódom érted, az istenit! Ha valami bajod lesz, én... esküszöm, hogy felakasztom magam.

Taehyung, hányszor kell még neked elmondanom, hogy szeretlek, fontos vagy nekem, és féltelek? Hányszor? Megteszem - még akkor is, ha azt mondod, napjában ezerszer.

Egyébként... te mindig itt vagy nekem, ezért pedig hálás vagyok. Ma megtudtam, hogy pár ember az osztályból haragszik rám, talán utálnak is, s te meghallgattál. Azt mondtad, neked így vagyok jó, és szeretsz, szóval velük nem szabad foglalkoznom.

Tudod, annyira törékenynek és gyámoltalannak érzem magam, amikor melletted vagyok. Igénylem a törődésed, de te ezt valahogy nem veszed észre.

Apropó, ma arról beszéltél, hogy úgy érzed, senkinek sem tetszel, erre én bevallottam, hogy nekem tetszel.

Tudod, ebben mi a poén?

Nem hitted el. Azt hitted, viccelek.

Oh, bárcsak viccelnék, tökfej!

Annyi érzés kavarog bennem, de nem tudom őket rendesen megfogalmazni. Fura érzés az, hogy nem tudom kifejezni magam. Veled volt már ilyen?

Nemsokára telefonon fogunk beszélni, és igyekszem majd önbizalmat adni neked, anélkül, hogy leleplezném önmagam.

Jaj, Taehyung, nem tudok másra figyelni, csak rád! Nagyon, de nagyon szeretlek! Ezt pedig ma ki is mondtam. Hangosan. Namjoonnak.

Odamentem hozzá, ő pedig vigyorogva kérdezte, mi bajom. És kimondtam. Kimondtam...

„ Szeretem Taehyungot. ”

Természetesen Ő csak mosolygott, mi mást tehetett volna? De legalább ez már nem nyomja a lelkem.

Oh, éppen hívsz, szóval befejezem a firkálást......

- JK