BTS-Amnézia /Befejezett/

1.

Hatuk közül egyedül Jinnek volt jogosítványa. Ő tudta volna elvinni mindannyiukat a kórházba. Csakhogy Jint senki sem találta. Egyszerűen felszívódott. Tíz perc eredménytelen kutatómunka után végül Namjoon bosszúsan így szólt:

-Jó, akkor hívok taxit.

És tényleg hívott taxit. Ami meg is érkezett. Újabb tíz percen belül. Ahogy a taxi lefékezett, Namjoon feltépte az ajtót és szélsebesen bepattant az anyósülésre.

-Azonnal hajtson a Szent Hormon Kórházhoz*!-jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon.

-És a többiek?-pillantott hátra unottan a taxis.

-Mi van velük?-nézett hátra Namjoon is. Nyugodt szívvel mondhatnánk, hogy a hátsó ülésen az életben maradásért folyt a harc. A sofőr mögötti ülésre nagy nehezen Jungkook préselte be magát, középen Hoseok foglalt helyet és látszólag ő volt az egyetlen (Namjoonon kívül), akin látszott, hogy megviselte, ami Yoongival történt. Az utolsó ülésért a két memóriazavaros között folyt a harc, egyszerűen nem bírtak dülőre jutni azzal kapcsolatban, hogy kié legyen a hely.

-Én születtem előbb!-kiabálta Jimin, miközben arrébb lökdöste Taehyungot az útból.

-Én meg...én meg-kezdte V, de semmi sem jutott eszébe.

-Te mi?-kérdezte Jimin, miközben sikeresen beszuszakolta magát az ülésre.

Taehyung durcás arccal bámulta Jimint, majd sértődötten elfordult.

-Jó, akkor én nem megyek-mondta.

-Dehogyisnem jössz!-parancsolt rá Namjoon.-Jimin, csússz egykicsit beljebb.

-De nem tudok-nyafogott Jimin.-Csak akkor tudnék, ha Hoseok beleülne Jungkook ölébe.

-Üljek?-kérdezte J-Hope kómás fejjel és már mászott volna arrébb, de Namjoon tiltakozni kezdett, amilyen gyorsan csak lehetett.

-Nehogy! Inkább...-kezdte, de semmilyen használható ötlet nem jutott eszébe. Mondjuk nem is volt rá szükség, mert Taehyung gondolt egyet és beleült Jimin ölébe, majd nagy nehezen becsukta a kocsiajtót.

-Mehetünk-jelentette ki vidáman. Jiminről viszont nem lehetett ugyanezt elmondani. Próbált minél messzebb csúszni V-től, de Hoseok miatt ez nem sikerülhetett neki.

A taxi hirtelen éles kanyart vett, amitől J-Hope bedőlt balra, egyenes Jungkook magánszférájába.

-Szia!-mondta, miközben fel-le huzogatta a szemöldökét.

-Menj már innen-mordult rá Jungkook, akinek a legkevésbé sem volt kedve ehhez az egészhez. J-Hope fújtatva elfordult és többet nem nézett Jungkook felé.

-Kit hívsz?-kérdezte V Rap Monstertől.

-Jint-válaszolt.

-És mondd csak, ez nem juthatott volna azelőtt eszedbe, hogy az Alien befészkelte megát a személyes terembe?-kérdezte Jimin jogos felháborodással.

-Pszt-intette csendre Namjoon.-Halló...Jin? Hol a büdös banya retkes bugyogójában vagy?-förmedt rá.-Mi? Mi az, hogy otthon?....Hogy érted, hogy a szobádban?...Egész végig ott voltál?.....Mindegy....Nem, nem viszünk haza kaját, vészhelyzet van!...Suga. Gyere a Szent Hormon Kórházba, most!-azzal lerakta a telefont és hátrafordult.-Melyik pihentagyú balfácán nézte meg Jin szobáját?

V és Jimin félénken felemelték a kezüket.

-Sejtettem-morogta a Leader.

*Azért ez a kórház neve, mert éppen a War Of Hormone-t hallgattam, mikor írtam😁😁