BTS-Amnézia /Befejezett/

6.

-Hol a fenében voltatok ilyen sokáig?-értetlenkedett Namjoon, miután Hoseok és Jin nem kevesebb, mint 20 perc múlva megérkeztek.

-Szerinted könnyű volt lepasszolni a két elmezavarost?-kérdezte Jin.-Jungkook le sem szarta, már bocs, hogy mi éppen hová megyünk, de te tudhatnád, hogy V és Jimin nem könnyű esetek.

Hoseok egyetértően bólogatott és közben elég sűrűn pislogott a recepciós felé.

-Jó oké, oké-szólt gyorsan Rap Mon.-Inkább menjünk fel Sugához.

Azzal gyorsan arrébb lökdöste az ideges Jint és a még mindig hátrafelé pislogó Hoseokot.

A második emeleti folyosóra érve mindannyian lassítottak kicsit a lépteiken. Végül, ha lassan is, de elérték a 15-ös ajtót. Az ajtó halkan megnyikordult, mikor benyitottak rajta. Namjoon lépett be először, aztán..

-Hölgyem-mondta J-Hope, maga előtt lökdösve Jint.

-Köszö-kezdte Jin.-Várjunk...MI?!-kiabálta felháborodva.

-Kuss legyen!-förmedt rá Namjoon, Hobi pedig csak röhögött az egészen.

Suga csukott szemmel, mozdulatlanul feküdt az ágyában. Pontosan olyan volt, mint pár perccel azelőtt.

-Miért rángattal minket ide?-nézett Jin értetlenül Namjoonra.-Hiszen alszik. Úgy, ahogy eddig.

-Nem, nem-bizonygatta Rap Monster.-Esküszöm felébredt. Csak biztos visszaaludt.

-Kiderítjük-szólt J-Hope és mielőtt valaki megállíthatta volna, olyat tett, amit pár perccel később mélységesen megbánt. Ekkor ugyanis Yoongi fölé hajolt és közvetelen közelről az arcába ordított:

-Hé, Min! Alszol?

Na most erre Suga szeme olyan hirtelen pattant fel, hogy aki látta, azt hitte atomvillanás volt. Vagy mi. Majd egy akkora pofonnal jutalmazta Hoseok kérdését, hogy rögtön egyértelmű lett J-Hope számára a válasz.

-Eszednél vagy?-kérdezte Rap Mon, de közben alig bírta visszafojtani a nevetését.

Yoongi idegesen felpillantott, majd fintorogva megkérdezte:

-Ki pucol ablakot?

-Mi?!-néztek rá mind. Aztán J-Hope és Rap Mon Jinre nézett. Igen. Egyértelmű volt, hogy Suga az ő nevetését hallotta ablakpucolásnak.

Jin kővé dermedve állt ott, míg végül megvonta a vállát, majd tovább "pucolta az ablakot".

-Hát jó-kezdte Yoongi, mire mindannyian ránéztek.-Szóval most már tudom, hogy....Vagyis bocs. Nem tudok semmit-nézett megvetően a három tagra.

-A barátaid vagyunk-közölte Hoseok.

-Mind?-fintorgott Suga.-Te is?-nézett J-Hopera.-Fura vagy. És pár perccel ezelőtt belemásztál a képembe. Nem kedvellek-mondta ki kertelés nélkül amit gondolt.

-Mi?!-nézett rá Hoseok idegesen pislogva. Kissé megsértették. Kissé.

-Jó, oké, Hobi nyugi-lépett mellé Rap Monster.

-És....csak ennyi barátom van?-nézett rájuk Suga.-Azt hittem, menőbb vagyok-gondolkozott.

-Nem-rázta meg a fejét Jin.-De ha rólunk ilyen vélemménnyel vagy, akkor nem tudom, mit szólnál a többiekhez.

-Ma estére kiderül-mondta Namjoon.

-Ezt hogy érted?-pislogott Jin.

-Az orvos azt mondta, hazaengedik.

-De ilyen gyorsan?

-Nincs elég hely a kórházban-fintorgott Rap Mon.

-Az anyjukban nincs elég hely-szólt közbe Suga, aki látszólag egészen gyorsan visszanyerte eredeti stílusát.-Egyszerűen csak nincs kedvük olyanokkal foglalkozni, akiknek valami súlyosabb problémájuk van.

-Honnan veszed, hogy súlyos a problémád?-kérdezte meglepetten Namjoon.-Tudtommal erről még senki nem beszélt neked. Mármint a balesetről.

-Te ennyire hülyének nézel?-kérdezte Suga.-Még jó, hogy tudom, hogy súlyosabb a bajom! Be van kötve az egész fejem és fogalmam sincs kik vagytok, pedig állítólag tudnom kéne. Gondolkozz!

-Igaza van-bólogatott Hoseok, mire mindannyian furán néztek rá. Suga is.

Ekkor kinyílt az ajtó és dr. Yon lépett be rajta.

-Ááá! Szóval felébredt a mi kis betegünk-lelkendezett.

-Doktor úr-nézett rá Yoongi.

-Igen?-hajolt oda kedvesen az orvos.

-Tudja ki a kicsi-förmedt rá.

-Nos, öhm-mondta az orvos, miután felocsúdott a döbbenetből.-Azt hiszem a beteg, nos, öhm rendben magához tért-pillantott szúrósan Sugára, aki viszont elégedetten vigyorgott.-Felküldetek egy tolószéket és már vihetik is. Illetve előbb valakinek alá kéne írnia egy nyilatkozatot-tolt oda egy papírt Namjoon orra alá, aki miután gyorsan átfutotta a sorokat, aláírta a papírt.

Azzal az orvos lelépett. Ott álltak néma csendben. Aztán belépett egy nővér, aki egy tolószéket tolt maga előtt.

-Parancsoljanak-mondta mosolyogva Jinnek, Namjoonak és Hoseoknak, akik mind odafordultak az érkezésére. A lány otthagyta a tolószéket és kiment a kórteremből.

-Na, akkor megyünk, vagy mi lesz?-kérdezte Yoongi, aki mire a többi a tag odafordult, már az ágya szélén ülve várta, hogy elhagyhassa ezt, a gondolataival élve, koszfészket.