,,Tae-nek kurvára olyan íze van, mint a frissen szedett, érett cseresznyének, ami szétroppan a szádban."
Taehyung egy aranyos, cuki fanboy, s
Jungkook egy híres koreai idol.
Vajon hogy kuszálhatta össze kettejük életét egy üzenet?
(borító: Katherine...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
ʝʊռɢᏦօօᏦ
Taehyung fürtjei olyanok, mintha puha lángokat simogatnék. Főleg reggelenként, amikor szerteszét áll a bozótja a fején, majdnem elfajulásig, de mégis valahogy az teszi széppé az egészet, hogy nincs mesterkélten felépítve a fiú - egyszerűen csak Taehyung. Egy teljesen természetesen gyönyörű, tiszta és csodálatos ember fekszik mellettem, lábait kicsavarva, hosszú fekete szempilláit lehunyva. A keze az arcát támasztja, így valamelyest pufibbnak tűnik.
Kezét a derekamon pihenteti. A reggeli szellő békésen járja át a porcikáit, mire elernyedt teste hirtelen megrezdül.
- Jungkook? - kérdezte a hosszú ujjaival a szemét törölgetve. Mondanám, hogy megzabálnám, de ahhoz túlságosan féltem. - Mi történt?
Félszegen elmosolyodok, s közelebb húzom magam a csípőjéhez. Mikor megcsap a már ,,Taehyungos"-nak beanalizált illata, úgy érzem, otthon vagyok a magam módján.
- Gyere közelebb - motyogtam a rekedtes reggeli hangomon.
A kölcsönadott pólójában közelebbgurult hozzám, majd a takarót magával hurcolva a derekam köré tekeredett, mint egy kis virsli. (gr)
Fejét a mellkasomhoz szorítva pihegett. Lassan vette a levegőt, csak hogy kiélvezhesse a közelségünket. Pihés szálait simogattam, miközben a másik kezemmel gyengéden ölteltem át. Meghitt pillanatnak tűnt, ahogy egy ilyen fényes reggelen együtt lehettünk, ilyen közel, a nap pedig rátett még azzal, hogy fénycsóvákat vetített testünkre. Nyugodt volt, és csöndes, de mégis érzelmektől hangos.
- Jungkook? - kapta fel fejét hirtelen Taetae. Lassan lepillantottam rá, és gondolkozó arckifejezésére meredtem. - Mi az? - kérdeztem vissza.
Egy kicsit megállt, majd megkérdezte.
- A halak meg tudnak fulladni? - kérdezte tettetett komolysággal, mire én kuncogva lehajtottam a fejem, s átszorítottam puha és nagy kezét. - Ilyen bolondságot hogy tudtál megkérdezni? - ráztam a fejem hitetlenül, mire ő bedurcizott.
- Akkor megtudnak? - kérdezte még mindig eltorzult képpel. Megvetően pillantottam rá.
- Úgy nézek ki, mint egy kiképzett halszakértő? - meredtem őzies szemeibe, mire azok megcsillantak. Ilyenkor mindig tudtam, hogy vagy nagyon boldog, vagy hazudik.
- Szeretném ha az én magánhalszakártőm lennél - kacsintott rám, majd lábait előredobva kikelt az ágyból, s a szekrényemhez fordulva kikapott egy rég nem hordott adidas gatyát, majd hanyagon feltolta magára, miközben én csak csodáltam az istenadta formáit.
- Kook ssi, éhes vagyok - mondta, miközben megnyújtozott. Kis dereka feltűnt a pólója alól, mire én mosolyogva tápászkodtam fel az ágyból. Papucsomba belehuppanva közelítettem hozzá, s átölteltem a két kezemmel, majd a vállára támasztottam a fejem.
