Miután megnéztük a filmet Harry szólt,hogy egy hátitáskába tegyek el plédet,így most a szekrényben kutakodok a pléd után kisebb nagyobb sikerrel,míg ő odalent ügyködik.
-Végre,már azt hittem sosem találom meg.-vettem ki a plédet,mire a hátam mögül Harry édes nevetése csengett fel.
-Szoktál magadban beszélni?-mosolygott.
-Szoktál hallgatózni?-fordultam vele szembe,majd keresztbe tettem a karjaim.
-Nem szokàsom.-kuncogott.
-Itt a pléded.-dobtam neki mosolyogva.
-Örülni fogsz te még ennek a plédnek.-bólogatott,miközben a táskába tette.
-Biztos vagyok benne.-forgattam szemet vidáman.
-Na gyere,induljunk.-vette a hátára a táskát,majd mefogta a kezem és lefelé kezdett húzni.
-Nagyon be vagy zsongva.Miért?-kérdeztem és elkezdtük felvenni a cipőnket.
-Mert mindig imádom,mikor ketten elmegyünk valahova.-bólogatott.
-Lehet többször kéne ezt tennünk.-pusziltam meg,majd a kabátomért nyúltam.
-Én örülnék ennek a legjobban.-mosolyodott el.
Ezután még Harry is felvette a kabátját,majd bezártuk a házat és végre elindultunk.
-Amúgy múltkor is kérdezni akartam,hogy honnan ismered ezt a helyet?Nem mindennapi és gondolom,hogy nem csak úgy magadtól találtál rá.-kérdeztem kíváncsian.
-Egy barátomnak a tinédzser tesójától.Azt mondta,hogy ő mindig oda jár,mikor nyugalomra vágyik,vagy csak kicsit egyedül akar lenni.Beajánlotta nekem.Viszont szerintem sokkal hangulatosabb ott lenni ketten,mint egyedül.-mosolygott.
-És a barátoddal mi lett?-érdeklődtem.
-Összevesztünk.-rántott vállat.
-Sajnálom.-tettem a kezem a térdére.
-Ne tedd.Nagyon fura alak volt,néha féltem is tőle.-nevetett.
-Biztos nagyon jó barátság lehetett.-ráztam a fejem mosolyogva.
A továbbiakban már csak a rádió szólt kicsit halkabban,majd röpke tíz percen belül meg is érkeztünk.
Legutóbb a sötét miatt nem sok mindent lehetett látni,de most végre megtudtam nézni,hogy miből is maradtam ki az este miatt.Füves terület,néhány fával,szalmabálákkal és persze a dombunk.Egyszerű,de szép.Eltudnám képzelni egy festményként.A művèszi énem kibontakozott.-Néha vannak itt tehenek vagy lovak.-kuncogott Hazz.
-Szóval a rokonjaid is szeretik ezt a helyet.-kezdtem kötekedni.
-Szeress a családommal együtt.-nyújtotta rám a nyelvèt szórakozottan,majd lezàrta a kocsit.
-Menjünk.-nyúlt a kezemért és elindultunk.
A meredek rész meredekebb volt mint gondoltam,de Harry segítségével valamilyen csoda folytán feljutottam.
-Ne ülj le amíg nincs leterítve a pléd.-szólt rám Harry,mikor leültem volna.
-Bocsánat,Apuci.-kuncogtam.
Erre csak leterítette a plèdet,majd leült,engem pedig az ölébe húzott.
-Így nem fogsz felfázni.-mosolygott.
-Az öledben nehéz lenne felfázni.De nagyon aranyos vagy.-nevettem.
ESTÁS LEYENDO
My sister's boyfriend [L.S.]
Fanfic"Te fontosabb vagy,mint én.-mondta komolyan. -Miért mondod ezt?Harry,egyszerűen nem tudok elmenni rajtad.Egyszer bunkó és tapló vagy,majd kedves és aggódó.Plusz Lottie-val jársz,aki a húgom.Mit érzel irántam?-kérdeztem meg,amit már régóta megakartam...