Csak meg ne tudja •Befejezett•

1.fejezet

~Apró, kicsi szívemmel, mellyel már alig tudtam szeretni, egy annál is apróbb tüzet tápláltam.
Szerettem egy embert, aki soha nem lehet az enyém.~

Hogy miért?

Mert szerelmes vagyok egy családtagomba.

Miután anyánk elhagyott minket, a bátyámmal ketten az apánkra maradtunk. Mióta az eszemet csak tudom, nem nézelődtem a lányok után, és a saját nememből sem akárkit néztem meg.

Próbáltam titokban tartani, mert ez a dolog nem olyasmi, amit szívesen világgá kürtölök. Egy ilyen világban nem. A saját világomban annál inkább. Az én világom a rajzolás és az írás. Egy halom füzetem betelt egy év alatt, amíg megismertem a bátyám és az apám. Egy halom füzet betelt egy év alatt, amíg pontosan le tudtam rajzolni a testüket. Ruhástól... vagy akár nem.

A történeteimben mindig álneveket használtam nekik. Többnyire megegyeztek: Atsushi és Byakura. Honnan a nevek? magam sem tudom. 

Atsushi egy magas mogorva férfi. Hirtelen haragú és szeret játszani. Mindennel és mindenkivel.

Byakura egy igazi tigris. Akarom mondani fiú. Makacs, csendes, tekintélyt parancsoló és megszerzi ami kell neki. 

A valóságban azonban ez közel sem így volt. Nem egy idilli a hangulat itthon, de mindent megteszek hogyha nem is pótolni de legalább helyettesíteni tudjam anyánkat.

2 hónap alatt megtanultam főzni és a mosógépet kezelni. A szárító és a mosogató géppel a mai napig vannak gondjaim, de én sem lehetek elvégre tökéletes.

Vannak rosszabb napok. Amikor a bátyám elmegy bulizni. Vagy apám lerészegedik bánatában.

Olyankor, mikor hazajönnek áldozatul esek.