Csak meg ne tudja •Befejezett•

2.fejezet

Olyankor, mikor hazajönnek, áldozatul esek... A kéjnek.

Most mit mondhatnék? Ekkor csak velem volt foglalkozva. Én voltam a középpontban és én ezt...élveztem.

~Egyik ilyen este után~

Nehezen ébredtem, még a szokásosnál is. Elég intenzív volt az éjszakánk. Álmoskásan, kócos és elfeküdt hajjal néztem fel a mellettem alvóra. Egyik kezét átvetette rajtam és a nyakamba szuszogott. Kicsit odabújtam és mélyen beszívtam az illatát. Alkoholszaggal keveredett a kölnije illata.
Az órára pillantottam, majd a lehető legóvatosabban próbáltam kimászni a  karja alól. A levegőmet is visszatartottam, nem lett volna szerencsés hogyha felébred. Nem tud a kis légy ottunkról mikor iszik. Szuszogva túrtam a hajamba majd felnyalábolva a pizsamámat fújtam visszavonulót és beszaladtam a legközelebbi fürdőbe.
Ott egyből a zuhany alá vágtam magam és megtisztogattam magam a mindenféle nedvektől. Teljesen átvettem partnerem szagát.

-Hogy tudnak ezek inni?- szagolgatom meg magam kissé undorodva. Végül olyan háromszor dörzsöltem át magam a tusfürdőmmel aminek magnólia és barack illata van. 

Miután kiszálltam a zuhany alól magam köré csavartam a törölközőmet. Ruháimmal a kezembe indultam volna ki,amikor a bátyám ásítva egy nagyot bejött egy szál Ádám jelmezben és fellökte a Wc ülőkét majd nekiállt hólyagot üríteni. Elsápadva figyeltem a jelenetet.

-Normális vagy?- emeltem meg a hangom és kiszaladtam becsapva magam után az ajtót aminek nekidőltem.

Bentről a nevetését hallottam. Azt a mocskos, mély, karcos nevetését, amibe beleborzongtam. Mély levegőt veszek majd a szobámba indulok, hogy elkészülhessek és suliba mehessek. Amint felöltöztem és csináltam a hétalvóknak reggelit, egyből el is indultam. 
Bementem az épületbe, ahol folytonos bántalmazásnak és szekálásnak lennék kitéve, ha bárki is tudomást szerezne "mivoltom" felől.
A hosszú és szokásosan unalmas nap után benéztem egy könyvesboltba és vettem egy jó vastag könyvet. Ezzel elleszek egy darabig. Már a hazavezető úton is elkezdtem olvasni, így nem igazán figyeltem a környezetemre mert hát lekötött.

Sikeresen nekimentem valaminek. Felnéztem, és ez a valami sokkal inkább valaki volt. Ösztönömből fakadóan nyeltem egy nagyot és tettem egy lépést hátra.