Drogbáró | ✓

27

2 7． ｆｅｊｅｚｅｔ:
G y o r s u l á s i   v e r s e n y

Derek és John egy lépésnél távolabb sosem került tőlem. Körülöttünk mindenki ujjongott, sörösüvegek koccantak össze, és füves cigi illata lengte be a tömeget. Olyan helyre igyekeztünk, ahol legalább majd láthatunk valamit a versenyből. Valaki még hangosabbra vette az egyik autóból ordító zenét, a talpam alatt pedig szinte már dübörgött a föld a rengeteg motorháztető alá zárt lóerőtől.

Benzin szaga csapta meg az orromat.

Nate és a fekete Mustang eltűnt a forgatagban. Valaki felkapaszkodott az egyik kocsi tetejére egy megafonnal, és a szájához emelte. Gyanítottam, hogy Manuel egyik fő csicskása lehet az illető.

- AKKOR LÁSSUK A MAI VERSENYZŐINKET! - kiabálta torkaszakadtából a fickó, a tömegből pedig mostanra már mindenki őrá figyelt. - MARIO, A BIZTONSÁGIAKTÓL A CSERESZNYEVÖRÖS BMW-BEN! TAPSOT NEKI! - hatalmas ujjongás és tapsvihar követte a szavait. - AZTÁN ITT VAN VELÜNK MA ESTE GREGOR HORN IS, AKI...

Nem figyeltem tovább a nevekre. A fickó minden autó sofőrjét bemutatta, de én csak egyetlen egyre voltam kíváncsi. Derek aggódó pillantással nézett le rám, de aztán bíztatóan elmosolyodott és kisöpörte a haját a szeméből.

- Nate régi motoros. Menni fog neki - bíztatott, de nekem ettől függetlenül még mindig pokolian izzadt a tenyerem. - Legalábbis nem hal meg.

Két lány vágott át mellettünk az emberek között. Egy nagyon rövid farmeren, és egy bikinifelsőn kívül nem volt rajtuk semmi. Az egyikük egy neonsárga rongyot szorongatott a kezében, és miközben figyeltem őt, végig azon gondolkoztam, hogy az a leheletnyi bikinifelső hogyan nem szakadt még el a hatalmasra nőtt kebleitől. Inkább elfordítottam a fejemet.

Pontosan jókor pillantottam az útra, ugyanis az aszfaltra egy hamuszürke Lamborghini Aventador gurult, és éppen Manuel kiabált belőle kifelé számomra érthetetlen szavakat.

- ÉS ITT JÖN A FŐNÖK! - a tömeg megbolondult, és még hangosabb lett, mint eddig.

Derek és John csináltak nekem egy kis helyet maguk között, amikor sikeresen benyomakodtak két izompacsirta közé. Most már mindent láttam.

Az egyik bikinis lány a húszcentis sarokkal operáló szandáljában az autóhoz tipegett. A nézők még izgatottabban ordibáltak. Megpillantottam Nate-et is, éppen Manuel kocsija mögött araszolt.

- ÉS VÉGÜL, DE NEM UTOLSÓ SORBAN TAPSOLJÁTOK MEG A MAI DÍSZVENDÉGÜNKET, NATHANIEL PAYTON-T! - kiabálta a megafonos fickó.

A tömeg elcsendesedett, csak Derek és én ordibáltunk olyan hangosan, mintha el akarnának rabolni minket. John mosolyogva megrázta a fejét, de azért ő is hangosabban tapsolt, amikor a fekete Mustang az Aventador mellé gördült.

A másik bikinis lány is megérkezett, és behajolt a Mustang lehúzott ablakán. Inkább nem néztem oda. Nate-nek volt múltja ilyen lányokkal, biztosan most is kapott egy felkérést egy gyors numerára a verseny után.

Pandora, ez nem féltékenység!

Az egyik lány visszasétált az út szélére, és a magasba emelt egy táblát, amit ezelőtt az egyik autó oldalának támasztottak. A másik csaj is otthagyta Nate-et, aztán mosolyogva a két autó elé tipegett. Meglengette a neonsárga rongyot, a tömeg pedig újból felbődült. Dereket meglökték mellettem, a fiú pedig igyekezett csendben felszisszenni. Aggódva pillantottam rá, de ő megrázta a fejét és bíztatóan elmosolyodott egy pillanatra.

- KÉRNÉM A VERSENYZŐKET A RAJTVONALHOZ! - kiabálta a hangosba a kocsi tetején ácsorgó fickó.

Hirtelen még levegőt venni is elfelejtettem, ahogy a két autó a bikinis lány mellé gurult. Manuel dobott egy csókot a csajnak, aztán felhúzta az ablakot. Nate is így tett, a csókdobálást kivéve. Láttam, ahogy idegesen beletúr a hajába, aztán visszakulcsolja az ujjait a kormányra.