♡18♡

60 11 2
                                    

-Csá. Te miylen jóban vagy Mikekal?
-YoonGi? Hát eléggé.
-Akkor is olyan jóban lennél ha megerőszalkolná Larat?
-Mi? Az lehetetlen!
-Akkor ne higy nekem. Csá.

"Hogy lehet valaki ekkora Balfasz?! Tudja jól hogy az istenért sem hívnám fel. Erre felhívom és még annak a mocskos gerinctelen idiótanak fogja a pártját???!!"

-Kivel beszéltél?-kérdezte Lara amikor már megnyugodott.
-Jackkel-vontam meg a vállam-Jobban vagy?
-Amennyire ez után lehet azt hiszem. Köszönöm. És...sajnálom.-mondta kapkodva tekintetét hármunk között.
-Mégis mit?-erre nem számitottam.

~Lara~
Nem érdekelt mekkora kurvának tart vagy hogy mennyire undorodom a fiúktól feláltam és megöleltem.
-Hogy eljöttél-eljöttetek értem és...-elengedtem majd újra a földre ültem. A könnyeim elkezdtek folyni.
-És.....?-kérdezte türelmetlenül.
-Én....elöször en is akartam. Aztán észre vettem mit csinálok és ellöktem magamtól de ő....-elcsuklott a hangom. Nem tudtam tovább mondani. Fel sem fogtam hogy megerőszakoltak. Csak fájt. Iszonyatosan. Mindt lelkileg mind testileg. Yoon Gi megölelt eltoltam magamtól majd a szemébe néztem.
-Ne...én is undorodok magamtól.
-Lara!Erről nem te tehetsz!-szólt közbe  JungKook.
-De igen. Ha hallgatok rátok es nem jövök el...
-Akkor meg otthon lefekszel Jackel-forgatta meg a szemét Suga.
-Én mondtam....-és már jöttek az újabb könnyek. Már ő is belátja hogy egy kurva lettem. Én idióta eljöttem bulizni és ez lett a vége.
Összeszedtem minden erőmet és feláltam. Elindultam kifelé.
-Mégis hova mész?-kiabált rám Kookie.
-Haza-mondtam egyszerűen majd Amyre néztem.
-Nem te tehetsz róla. És köszönöm-igen ez egy búcsú volt. Nem akarom többet látni. Se őt se Jackkel se... se senkit. Inkább vissza költözök anyám mellé. Ott legalább nem erőszakoltak meg. Bár ott még pénzért se feküdnének le velem de ez van. Ott jobb lesz.
-Nem mész egyedül sehova-kapta el a kezem Öcsi.
-JungKook sajnálom. Én tényleg nem akartam ekkora botrányt okozni az életedben. És egyikőtökében sem. Nagyon sajnálok mindent. És nagyon szeretlek titeket. Mindannyiótokat.
-Botrányt?! Attól hogy nehezségbe ütköztünk még nem jelenti azt hogy meg kell futamodni.-rá mosolyogtam.
-Igazad van JungKook. Sose futamodj meg-mosolyogtam de egy könnycsepp legördült az arcomon.-Yoon Gi most hozzad szolnék mielőtt haza megyek. Mikor beléptel az osztalyba mar akkor egy seggfejnek tartottalak. Aztán megismertelek és emlékeztem minden kiskori dolgunkra....Beléd szerettem. Halálosan... akaratomon kívül. A mai napig,percig,másodpercig szeretlek és szeretni is foglak. Hogy Jackket miért szerettem? Nem is tudom hogy szeretem e. De valamiért jól esett a tötődése valamint az a szemtelen makacs stilusa ami benned is meg van.Az is lehet hogy csak benne kerestelek téged. Nem tudom. De szeretlek. Ebben biztos vagyok.- a könnyek már egyre jobban folytak. Nyeltem egy nagyot-Amy Téged és engem az eper koktel hozott össze-mosolyodtam el- de aztán ugy ereztem egy igazi barátnőt látok bennem és még most is. És most jól ide figyeljetek! Nagyon szeretlek titeket.
-És ezeket miért úgy mondtad mint aki búcsúzik?-kérdezte Yoon Gi. Elmosolyodtam majd oda mentem és megsimitottam az arcat. Jól esett látni ahogy a hideg is kirázza. Mand egy puszit nyomtam az arcára.
-Mert haza megyek-suttogtam. Elakartam a kezem venni az arcáról le odaszorította.
-Kérlek...igy is nehéz-suttogtam mégmindig. Ő is arcomra tette kezét majd a szemembe nézett és megcsókolt. De ugy ahogy meg senki és ugy ahogy még ő sem. Benne volt minden. Bánat,Szenvedély,Vágy,Csalódottság,Szeretet és szerelem.
Elváltunk egymaastól. Evettem arcomról kezét és megöleltem JungKookot is.
-Vigyázz a többiekre.
-Lara! Ezt nem teheted.
-JumgKook. Túl sok.... túl sok nekem és főként nektek. Nem akarom hogy miattam szenvedj vagy mások szenvedjenek. Nagyon szeretlek titeket.-mondtam neki utoljára magamhoz szorítva mand elindultam kifele. A szoba küszöbéről még rájuk néztem és mosolyogtam egyett. "Soha nem fogom elfelejteni őket" És ki mentem. Elindultam haza. Út közben megaltam a parkban. Minden egyszerre jutott eszembe az első csók...az első ölelés az első vita....a megismerkedés...az egész életemben ez a félév volt a legszebb és a legjobb. Ők segítettek megismerni mi az a család....a barátok...a szerelem...a testvér és az apa.   Mindent imadtam amit velük csináltam. Meg a vitákat is. És itt vol az a pont amikor romba dőlt minden. Amikor Yoon Gival majd nem meghalltunk es csak akkor láttuk be hogy szerelmesek vagyunk. Amikor mindent elmondtam JungKooknak ő pedig képes lett volna kiherélni Yoon Git"-ezen a gondolaton kicsit elmosolyodtam majd feláltam és elindultam.
A jelenlegi lakásomba értem. Jack ott ült a kanapén.
-Szia-nézett rám mosolyogva.
-Szia-néztam rá mosolyt erőltetve de nem ment. Odajött megölelt. Nekem pedig eszembe jutottak a bulintörténtek. Ellöktem magamtól.
-Mi történt?
-Semmi olyan ami téged érdekelne-meg simogattam az arcat és egy puszit nyomtam az arcára. Nem olyat amit Suga kapot. Olyat Soha Senki nem kap tőlem legalábbis. Nem szólt semmit lehajtotta a fejét és elindult az ajtó felé.
-Te is hiányozni fogsz-mondtam de már nem hallotta. Felmentem gyorsan összepakoltam majd amit kaptam apámtól kártyáról azonnal megrendeltem volna a legkorábban indulő gépet de jött egy üzenet.
*Apa❤*
Nem haragszom hogy nem szoltál hogy haza mész. Nem haragszom hogy nem búcsúztál el. De legalább azt engedd meg hogy magán repülővel mennj.
*Egyetlen kicsi kincsem❤*
Szeretlek apa. Neharagudj. Rendben.
Este 6-ra kinn leszek a reptérre.
*Apa❤*
Én is nagyon szeretlek életem.

"Hogy lehet akkora szemét hogy az apámtól nem köszönök el?! Én vagyok a legidiótább! Mindenki utál! Mindenki csak a rosszra fog emlékezni?!"

   " ÉN     SAJNÁLOK    MINDENT!!"

Fuck You Yoon GiWhere stories live. Discover now