♡10♡

95 10 0
                                    

Nem értettem miért nézett Jackre. Főleg hogy úgy nézett rá mintha megakarta volna ölni.
-Ö.....Mehetünk?-tettem fel a kérdést mire YoonGi vissza kapta rám a fejét.
-Hova?-mérdezte.
-El....Jack?
-Persze-mondta majd elindult az ajtó felé. Én is ezt tettem. Jack és JungKook előbb mentek ki mint én. Mikor nyitottam volna ki az ajtót becsukta és elém állt.
-Hova mész?És miért vele?
-Yoon Gi engedj ki.-mondtam neki elcsukló hangon-kérlek.
-Kérdeztelek-nem szóltam semmit-Miért.Mész.Vele?-mondta tagoltan.
-Mert elfáradtam érted?Elegem van!Most pedig engedj ki!
-Nem tehetem. Nem hagyom hogy újra elmennj-óvatosan közeledett felém én meg hátráltam.
-Suga kérlek...Ne nehezisd meg.
-Nem kell elmenned.Nem momdta senki.
-De én szeretnék elmenni-hirtelen nekiütköztem a kanapének. Suga megallt elöttem.
-Hercegnő!Jössz már?-kiabált be Jack amit nem kellett volna.
-Miért hív Hercegnőnek?!Hm?!
-Nézd Min Yoon Gi!Én semmilyen magyarazattal nem tartozok neked hogy hogy becéznek a barátaim és hogy hova megyek.Én sem kérdezlek a az erotikus estéidről...Igaz te sem tartozol nekem.Bár kiváncsi vagyok rá hogy annak szőke lánynak is így eljátszottad a szerelmest?-húztam fel a szemöldökömet majd kikerülve ott hagytam. 
-Én...-nyúlt a levegőbe de aztán maga mellé ejtette a kezét.
Nem jött utánam....Talán nem is baj.
JongKooktól elköszöntem majd beültem a kocsiba. De mielőtt becsuktam volna az ajtót még vissza pillantottam az ajtóban álló fiúra és egy "SZERETTELEK"-et oda tátogtam neki végül becsuktam az ajtót.
-Biztos elakarsz költözni...
-Igen.
-Velem?
-Igen Jack.És remélem nem bánom majd meg.
-Soha....talán reggel amikor nyavajgok a fürdőért vagy a kávémért...-birizgálta a képzeletbeli szakálát.Majd egy puszit nyomot a fejemre és beindította a kocsit.

Egy jó félóra múlva odaértünk.
-Woow-száltam ki a kocsiból számat tátva.
-Igen...Wow-ismételte Jack.

-Nem értem miért kell ennyire felfújni hogy elköltözök

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

-Nem értem miért kell ennyire felfújni hogy elköltözök.Elég lett volna egy kisebb ház is-és ebben a pillanatban csörrent fel a telefonom.
-Szia apa
-Szia kincsem. Na hogy tetszik?
-Nem kellett volna egy....ekkor ház-kalimláltam a kezemmel mire Jack elmosolyodott amit én nem értettem.
-De hogy nem. Neked csak a legjobbat.Hagytam pár ruhát neked.Meg Jacknek hagytam vmit. Üzenem neki hogy sosem volt harag.
-Jack apa üzeni hogy sose volt harag-most ő nézett furcsán én pedig megvontam a vállam hogy én sem tudom
-Na mennjetek majd beszélünk. Szia kincsem szeretlek.
-Sziaa én is.

-Be megyünk?-gyorsan elő kotorásztam a kulcsot és már kattant is a zár.Ahogy beléptünk azt hittem leesik az állam.Sokkal szebb volt mint kivülről.Felmentünk az emeletre. Egy fürdő...Remek.Két szoba volt én gyersan rohantam a fürdővel szembe lévőhöz de úgy vettem észre hogy Jack is ezt akarta. Mikor rácsptam a kilincsre hirtelen melegség töltött el. Egy kezett észleltem.Majd szélen lassan követtem.Míg a szemébe nem néztem. Egy pár percig egymást bámultuk mand túl kínosnak éreztem és elkaptam a tekintetem.Vagyis csak akartam de nem ment. Lassan közeledett...szánk már súrolták egymást de megcsörrent a telefonom.
-Baszki!-morogtam mire ő csak elmosolyodott.
-Tiéd lehet a szoba Királylány.De ne hogy azt hidd hogy csak úgy ingyen odaadtam.-kacsintott majd elment. Zsebemből kihlászva telefonomat felvettem.Unottan beleszóltam egy "Hello"-t.
-Talán megzavartam vmit?-a vér is megált bennem.Mit akar még?
-Mit akarsz YoonGi?
-Beszélgetni-hangja nyugott volt.Én viszont egyre dühösebb lettem-Kérlek.
-Emlékszel?
-Mire?
-Én is ezt mondtam"Engedj ki...Kérlek"  Ki engedtél?Nem. Meghallgassak? 1 feltétellel.
-Hm?
-Ha ez a beszélgetés után békén hagysz.
-Jó-nem volt meggyőző.Tudtam hogy úgy sem fogja annyiban hagyni.
-Akkor hallgatlak-lassan bementem a szobába csöndben álmuldoztam és elképzeltem ahogy Jack minden alkalommal könyörög hogy itt aludasson mert olyan jó volt a szoba.
-Hahooo-halottam a telefonból kiabáló fiút.
-Bocsi. Folytasd
-Csak annyit mondtam hogy Sajnálom hogy ez lett a vége....
-Szóval vége.Oké. Akkor ezt is tudom. Van meg amit szeretnél?Csak mert dolgom van.
-Komolyan?!Most próbálom elmondani hogy a BULI vegződött úgy és hogy sajnálom es Szeretlek erre te...-nem vártam meg míg befejezi kinyomtam. Lassan ültem le az ágyra és tenyerembe temettem az arcom. A gondolat hogy életem szerelmét elvesztem/elvesztettem és hogy Jack majd nem megcsókolt én pedig nem is ellenáltam nagyon rossz érzés volt.Lecsúsztam a földre lábamat a melkasomhoz húztam és úgy kezdtem sírni.Már alig láttam a könnyimtől amikor kopogtak.
-Igen?-kérdeztem szipogva.Nem válaszolt csak benyitott és leült mellém.
-Mi történt?
-Jack...Én nem tudom-és egyre jobban jöttek a könnyek.
-Csssss....Nyugodj meg.-majd átölelt.Az ölelése gyógyír volt mindenre.Nem akartam hogy elengedjen.Egy ídő után lecsukódott a szemem. És utolsó emlékem ahogy Jack mand nem megcsókolt.

~Jack~

Már az első pillanattól nem volt közönbös nekem Lara.De Suga miatt tartottam magam.És most ahogy reagált pontosabban hogy nem reagált arra hogy megcsókoljam tudtam hogy képes lennék elfeledtetni Sugat és a történteket. De most az a lenyeg hogy Lara jobban legyen ez a seggfej után.Mikor be mentem a szobába egy cetli fogadott.
"Új megbízás:Vigyázz a lányomra öcskös" A jó öreg Mr.Black mindig apamként vagy baratként tekintettem rá és ő is. Még az ellen is hogy kirúgott. Mikor letettem a cetlit szipogasra lettem figyelmes. Lassan elindultam Lara szobájaba.Bekopogtam.
-Igen?-halottam meg ket szipogás között.Nem válaszoltam csak benyitottam. Ott ült a földön kisírt szemekkel.Nem tudtam mit tenni leültem mellé és próbáltam megvígasztalni.
-Mi történt?
-Jack...én nem tudom-Lehet hogy én zavartam össze?! Vagy az a seggfej mondott neki valamit?Nem tudom. Átkaroltam.
-Cssss...Nyugodj meg.Ram számíthatsz.-egy ideig így ültünk. Nem akartam elengedni és ahogy eszre vettem neki is kenyelmes lehetett mivel az ölemben aludt el.
-Szeretlek Lara és nem hagyom hogy egy ilyen miatt legyél szomorú.

Fuck You Yoon GiOnde histórias criam vida. Descubra agora