Fuck You Yoon Gi

♡19♡

Már a repülő téren voltam ahol Yoon Gi kivételével mindenki ott volt. Ahogy közeledtem éreztem hogy szálingóznak a könnyeim. Eldobtam a bőröndöm és odarohantam hogy megöleljem őket egyszerre. A hordár addig bevitte a bőröndömet a helyére.
-Hiányozni fogtok. Nagyon szeretlek titeket!-szakadtam el tőlük hogy a szemükbe tudjak nézni.
-Mi is-és el is indultam. Elötte még apától is elköszöntem. Még az ajtóból visszakiabáltam nekik.
-Szeretlek titekt. És mondjátokmeg Sugának hogy.......Semmi.-hajtottam le a fejem és leültem. Bedugtam a fülem és a plafont bámulta. Valaki kikapta a kezemből a telefont.
-Hejj-förmettem rá de egyből elhallgattam. Ott állt elöttem a tőlem kapott ingben.
-1.Ne kiabálj velem 2.ugye nem gondoltad hogy búcsúzás nélkül mész el és 3.Mit mondjanak nekem a srácok-egy percre sem gondolkodta a nyakába ugrottam de ő eltolt. Nem értem! Miért tolt el?
Lassan egy halk dallomot hallottam. Masik hat fiú és apa belépett a repülőbe. Feléjük kaptam a fejem és feláltam. Suga elment. És akkor olyan történt amire nem számítottam. Sötétség lett a repülőbe és rózsa szirmok hulltak le elöttem.Elkezdtem követni. A repülő egyik része ki volt rakva gyertyával megformált szívvel es rózsaszírmokkal. A szám elé kaptam és úgy kezdtem el sírni. A hat fiú mögüllem szembe fordítottak magukkal. Elkezdték énekelni a "Spring Day"-t. Legalábbis azt hittem. A dallam ugyan az volt. De Jimin és Kookie része teljesen más volt. Jimin a jelenről míg  Kookie a múltról énekelt. És mikor Suga része jött. Mindenki elhallgatott még a zene is. Ő volt az aki összefoglalta a múltat a jelennel és a jövőről énekelt. Már nem láttam a sírástól. Ott ültem és eltakartam az arcom úgy sirtam. Hallottam hogy Suga közeledik. Felemelte a fejem legugolt és ugy folytatta. Mikor abba hagyta folytatódott a zene és végig énekelték. Yoon Gi folyamatosan a szemembe nézett. Vége lett a zene.
Nem tudtam mit szólni. De egy kérdés megfogalmazódott bennem. Felálltam és oda mentem Yoon Gihoz.
-Miért kell miattad sírnom mindig?-nem hagytam szóhoz jutni mert megcsókoltam. A fiúk ujjongtak Suga pedig elsomolyodott.
-Sajnálom Lala. Sajnálok mimdent. Megígerem hogy soha többé nem kell miattam sírnod. Sajnálom.
-Ami volt elmúlt. Ti pedig-fordultam a többi fiúhoz-Hogy képzeltétek hogy.....hogy....-ennyit tudtam kinyőgni mert a könnyek juttak megint.
-Jajj ne bőgj már.
-Te fogsz hiányozni a legjobban J-Hope.
-Most...Te komolyan elmész?-szólalt meg Yoon Gi.Vissza mentem hozzá megfogtam a kezét.
-Nézd Yoon Gi. Nagyon szeretlek. És remélem hogy te is. De én nem bírok itt maradni. Sok mindent éltem át itt. Itt ismertem meg igazán az öcsémet és az apámat.-néztem rájuk egy mosoly kiséretében.-Itt éreztem igazán hogy vagyok valaki, hogy van rá esély hogy boldog legyek. És boldog is voltam. Itt emlékeztettél milyen szeretni valakit és milyen szerelmes lenni. Igen emlékeztetni mert már kiskorom óta szerelmes voltam az idióta fejedbe-momdtam mosolyogva majd összeborzoltam a haját-és te Jimin-elindultam hozzá- te voltál az a személy aki elfogadta a döntésem és tovább tudott lépni.
-Lara ne csiná..-kezemet a szájára tettem.
-Nem Jimin. Most én beszélek. Én nem tudok ezeken túl lépni egyáltalán nem. Nem bírnék még egy csalódást elviselni. Mindent köszönök mégegyszer. És Igazán sajnálom hogy miattam kellett aggódnotok és azt is sajnálom hogy felfordítottam az életeteket-sírtam tovább de Yoon Gi magához rántott és megcsókolt. Éreztem a könnyeimet lefolyni és éreztem ahogy az ő könnyei az én arcomon landoltak. Eltolt magától.
-Elég! Most leülsz és minket hallgatsz meg!
-Nem Yoon Gi-suttogtam sírva.-Én haza megyek.
-De előbb meghallgatsz!
-De...-befogta a számat.
-Nem mehetsz el! És nem is fogsz-majd megcsókolt-Mit kezdenél ott?! Megint basztatnának és en meg nem szeretnék a temetésedre menni mert öngyilkos lettél! Lara!Én is szeretlek! Aggódok illetve aggódunk érted. Mindannyian. És nem okoztál semmilyen felfordulást. Sőt ha nem lennél akkor még mindig a kurvákkal lennék mint ahogy Jimin is.
-Így van Lara. Ha te nem lennél akkor barátnőm sem lenne. És nem tudnám mi az a szerelem.
-Nem mehetsz el! Szerinted JungKooknak hogy esik? Én megértelek. Elhiszem hogy nagyon botrányos most az életed de ne csak magaddal foglalkozz. Van egy szép kis karriered, van egy jó módú apád és....és egy szerető családod-mutatott körbe Jin.
-Lara! Én nem kérem hogy maradj itt. De ha el is mész akkor sem tartalak vissza mert tudom hogy boldog leszel. Nagyon szeretlek nővérem. Köszönöm hogy itt voltál velem és vigyazhattál rám. Lehet hogy te terhelésnek fogod fel magad. De nekem egyáltalán nem voltál az. Boldogan mentem elérted bárhova és boldog voltam mert ÉN vígasztalhattalak. Velem beszélted meg a problémáidat. Nem kell szerintem többett mondanom. Szeretlek és szeretni foglak. Szia Lara-és JungKook kiment. Láttam ahogy lesétál a lepülőről és megtörli az arcát.
"Nem tehetem ezt az öcsémmel!"
-Érted már Lara! Nekünk nem voltál a terhünkre egyáltalán. Ha te nem lennél akkor nem lennénk ilyen jóba a csapattal sem mert te hoztál minket közelebb. Te voltál az akiért ÉN felkeltem mindennap és lefeküdtem. És így is lesz még ha elmész is.- a fiúk elindultak kifele. Yoon Gi meg mindig ott gugolt velem szembe. Éppen nyitottam szólásra a szám amikor megszólalt.-Lara nem mehetsz el! Én nem bírnám ki! Egy ilyen idióta mint én aki mindennap más lánnyal volt végre meg találja a szerelmet es elbassza. Nagyon sajnálom. Ne mennj el kérlek-megint patakokba jött a könnyem.