Egy régi ismerős? Vagy valaki más? +18

Kávé?

Megrökönyödve fordulok meg és nézek gyönyörű szép kék szemeibe. Olyan régen láttam.
Féloldalas mosollyal tekint le rám a bár székről.
- Ta...Tanár úr!- Szólalok meg nagy nehezen.
- Mit keres itt?
- Szorakozok mint mindig Camille.- néz rám sejtelmesen.
- De kérlek hívj Adamnak, hisz már nem vagyok a tanárod- simít végig a szakállán ami már régen megszokott volt rajta.
- Oké Adam!- mosolygok rá óvatosan.

Megjelenik a pultos kezében az 5 koktéllal. Hogy fogom én ezt egyedül vissza vinni a bár másik felébe?
- Segíthetek elvinni az asztalodhoz?- Mint aki gondolat olvasó lenne, szólal meg Adam. Engem bárhova elvihetsz...

- Oh azt meg köszönném- mosolygok rá.
Megfogok kettő italt míg Ő hármat és elindulunk az asztalunk fele.

Leteszi az asztalra a koktélokat, majd rám néz.
- Örültem a találkozásnak, remélem még párszor összefutunk. Sőt lenne kedved valamikor kávézni menni? Elmesélhetnéd, hogy mi történt veled.

- Ooh persze bármikor, szívesen.- Probálok leplezni a hangomban megbújó izgalmat.
Bólint és átnyújt egy névjegykártyát melyen látható telefonszáma és a neve.

- Hívj amikor rá érsz és egyeztetünk, hogy hol és mikor pontosan. Nekem mennem kell, további jó szórakozást Camil- int meg sem várva válaszom.

Sokkból felébredve ülök be a boxba. Tényleg Ő volt, úristen. Komolyan Camilnak hívott? És tényleg elhívott egy kávéra? Na jó erre innom kell.

Koktélomhoz nyúlok és számhoz emelem. Miközben szopogatom az italom a lányok is vissza érkeznek vihogva. Bevágodnak a boxba.

Hirtelen mindenki elnémul és rám néznek.
- Camil, mi történt?- néz rám Emilie gyönyörű barna szemeivel. Csoda szép derékig érő barna göndör haja most egy laza kontyba csücsül a tarkóján.

Közelebb hajolok hozzá, hogy csak ő hallja.
- Ohm... találkoztam vele.- Sóhajtok  nagyot, várva reakcióját.
- A tanároddal?? Adam Williams-szel?- Suttogja alig hallhatóan. Én csak bólintok.
- Úristen.. oh Camil- magához szorított erősen. Emilie mindent tud az én érzéseimről az álmokról.

Megrázom a fejem.
- Ne ezzel foglalkozzunk most, hanem igyunk.- Kacsintok rá mintha leplezni tudnám gondolataimat előtte.

*
Másnap reggel fáradtan kelek fel, de szerencsére szombat van. Nyújtózkodom, ekkor veszem észre hogy a lakásomba bejutottam viszont az átöltözés és az ágyam megtalálása nem sikerült.

Felülök a kanapén és egyből el is indulok a fürdő fele. Lerángatom tegnap viselt ruháimat és beállok a zuhany alá.

Lassan térek magamhoz a forró víz alatt.

Találkoztam az irodalom tanárommal...

Engedte hogy Adamnak hívjam...

Camilnak hívott...

Elhívott kávézni...

És kibaszottul nálam van a telefonszáma...

Felvisítok és elkezdek ugrálni. Ebből mi lesz? Lehet tényleg csak beszélgetni akar semmi mást...

bár én nagyon remélem, hogy mást is akar...