Egy régi ismerős? Vagy valaki más? +18

Megfejelés

Adam szemszög

3 napja semmi hír róla. Semmi, még egy aprócska jel sem, hogy életben van. A rendőrök nyomoznak, keresik őt de nem eléggé.

Kocsimban ülők és száguldok a megbeszélt helyre. Visszakapom Őt de félek, hogy milyen állapotban lesz.

30 perc múlva parkolok le egy régi házhoz aminek éppen, hogy tartja valami a falait.

Nagy levegőt veszek és kiszállok. Elindulok a roskadozó ajtó felé, kirántom a helyéről.

-Camill! - kezdem kiabálni a nevét.
-Camill!
Léptek zaja csapja meg a fülemet. Hang irányába fordulok és megpillantom magát a gonoszságot. Lucifer elbújhatna mögötte már a nézése miatt is.

- Rose! Hol van Camill? - kérdezem tőle de Ő csak vigyorgok fel rám ördögien.

- Hát eljöttél! Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen kis cafka miatt képes vagy ennyit megtenni.
-  Mit merészelsz, hogy beszélsz róla? Mond meg,hogy hol van Rose nem mondom még el többször.
- O ne aggódj jó helyen van. Visszakapod valamiért cserébe.- kezd el körülöttem keringeni egyszer-egyszer hozzám érve.
- Mit akarsz?
- Téged.- rántja meg vállát lazán.

Agyamban megszületik egy terv.
- Oké. Megkapsz.Hogyan szeretnél?- fordulok felé, leplezni próbálom tervemet. Közelebb lépdel hozzám megáll velem szemben majd tenyerét mellkasomra helyezi.
- Itt és most. - bólintok majd elkezdek szája felé hajolni, de megállok egy pillanatra.

- Mond meg, hogy hol van utána megkapsz.
- A pincében. - elkezdek ismét közeledni felé.

Mikor lecsukja szemeit hátrébb húzom fejem és teli erőből ami telik tőlem megfejelem amitől egyből elájul.

Megszédülők és a fejemhez kapok.
- Baszki.
Elindulok amerre a pincét sejtem. Lefutok a lépcsőn.

Benézek egy sötét lukba és megláttom Őt eszméletlenül a porban heverve. Arcán kék zöld foltok éktelenkedned. Letérdelek hozzá,óvatosan megemelem. Megsimogatom sebes arcát amitől elkezd nyöszörögni és pislogni.

- Itt vagyok szépségem, vigyázok rád.- bólint majd az arcát mellkasomhoz nyomja.

Kikapom a telefonom farzsebemből és tárcsázom a központi segélyhívót. Pár másodperc alatt elmondom, mi is történt.

Rendőröket illetve mentőt küld a megadott helyre. Ledobom a telefonom és karjaim közt ringatom Camillt aki még mindig kábultan néz rám.

Kb 5 perc múlva szirénák hangját hallom meg. Mentősök rohannak be hozzánk majd óvatosan veszik ki kezeim közül a törékeny testét majd viszik el tőlem.

Camille szemszög

Fehér fény és csipogás vesz körül. Mindenem fáj, probálom kinyitni a szemem de nem tudom. Hallom mély hangját mellyel hozzám beszél. Verset mondhat vagy olvashat?

Itt van mellettem,biztonságban vagyok.

Lassan probálom nyitogatni szemeimet. Megmozgatom ujjaimat. Abba hagyja a beszédet.

Felé fordítom az arcom majd erősen próbálom kinyitni a szemem. És végül megpillantom Adamat.

- Szépségem hát felkeltél végre. - vigyorodik el és kezdi el össze-vissza puszilgatni az arcom. Elmosolyodom.

- Miattad, mert meghallottam a hangod.- szólalok meg rekedtes hangon. Belém nyilal a fájdalom mire felszisszenek, de egybőp el is múlik.

- Hogy kerültem ide?- kérdezem hirtelen megijedve.
- Nyugalom, én hoztalak ide. Rose-t pedig börtönbe van emberrablás és bántalmazás miatt. - bólintok.
- Köszönöm! Szer...- nem mondtam ki pedig majd nem kiszaladt a számon.

Szeretlek Adam