Senki [befejezett]

-egy-

Liza

Austin minden reggel fáradtan és késve érkezett. Már a tanárokat sem érdekelte, csupán feljegyezték a késését és egész órán sértegették, hogy mennyire rossz.

Két évig egy szót sem váltottunk, tizenegyedik osztályban tudta meg hogy az osztályba járok, azt is csak véletlen. Én voltam az osztály strébere, nem voltak barátaim. Most is csak azért foglalkoznak velem az osztálytársaim, mert érdekli őket, hogy mi történt az iskola csábos fiújával. Egy szót sem mondtam nekik, ők nem érdemlik meg, hogy ismerjék az ő történetét. Tulajdonképpen én sem, ezért kell minél hamarabb elfelejtenem.

Szóval egyik nap a tanárnő az első padba ültette, mert valamiért ezt megoldásnak látják a rossz gyerekek számára.