Senki [befejezett]

-huszonkettő-

Liza

- Austin?

Leült mellém, hitetlenkedve néztem arcára, ami most sokkal enyhébb volt, mint korábban.

- Kérlek ne okold magad. - rázta meg a fejét. - Semmi sem miattad történt.

- Akkor kérlek magyarázd el.

- Ne haragudj rám, de ezt még nem állok készen elmondani. - nézett le, s megköszörülte torkát, majd nagyot nyelt. - Viszont amit akkor akartam mondani... - fújta ki lassan a levegőt, kezével megfogta az enyémet és erősen szorította. Nagyon fájt erős fogása, de tudtam hogy ezt azért teszi, hogy nyugodt maradjon. Vajon mit akar nekem mondani, amitől ennyire ideges lesz? - Liza, én kedvellek.

- Én is kedvellek Austin. - szorítottam meg nyugtatóan kezét, amennyire fogásától tudtam.

- Akkor máshogy fogalmazok... tetszel nekem.