Senki [befejezett]

-harmincnyolc-

Liza 

Amikor végre végeztem a rendőrségen, hazafelé a Hully Gully mellett haladtam el. A hely máris bezárt, már az eladási szándékot jelző tábla is kint volt. Úgyse látogatta volna senki ezt a helyet az események után. Mikor hazaértem, akkor még jobban elöntött a szomorúság és a magány. A hónapok során annyira hozzászoktam Austin jelenlétéhez, hogy nélküle egyedül éreztem magam. Viszont anya kirohant elém egy nagy mosollyal az arcán.

- Liza, most jövök az orvostól! Végre teljesen meggyógyultam!

S ezek voltak azok a mondatok, amik újra megtelítették a testemet reménnyel, örömmel, hogy nem maradtam teljesen egyedül.