IDC

2

- Tudod idegesítő, hogy a szemed önálló életet élve állandóan bámul.- morogtam miközben szedtem le a tányérokat a polcról.
- Nem csak az él önálló életet.- válaszolta olyan nemes egoval, hogy örültem a padló nem olvad meg alatta. Bár az csak jó lenne legalább eltűne. De mégsem tűnik el mint vigyora az arcáról.
- Szuper,arra a fürdő.- mutattam a fürdő irányába- ott kiverheted.
A tányérokat ki vette a kezemből és a pultra tette majd két kezével a derekamat megfogta és csípőjével oda szorította a pulthoz az enyémet a magassarkúnak köszönhetően kb egy magasságba kerültem vele.
- Azt hiszed evvel megfogtál? Soha nem leszek egy a kis picsák közül akiket eddig megdugtál.- néztem a szemébe.
- Egyszer az leszel. De sajna az lesz veled akkor mind a többivel. Egy két három menet oszt csá.
- Olyan fa paraszt vagy, de hidd el jót fogok röhögni rajtad mikor ezek a tetteid behatározák a jövődet.
- Milyen jövő angyalom? Ebben a" szakmába" nincs jövő, csak múlt és jelen. Bármelyik pillanatban el találhatja a fejed egy szép kis golyó és pá. Ez ilyen.
- Ahham, ezek szerint van eszed mert ez félig volt szarság.
- Hogy érted?- láttam szemében, hogy egyre mérgesebb.
- Eddig csak azokat mondtál.- vágtam vissza és el löktem.
A tányérokat kezembe véve kezdtem az asztalra pakolni míg az a faszfej fel ült a pultra és onnan nézet engem. Nem érdekelt és szépen megterítettem. Büszke voltam magamra,csak a vacsora is legyen ilyen sikeres mint a térítés külsőre. A belsőség meg nem fontos.
Én is így vagyok, külsőre tökéletes vagyok ideális idomok, vékony alkat, erős kar láb, hajlékony vagyok, természetes mogyoróbarna haj. De belül. Egy össze tört anyai szeretet hiányában szenvedő lány vagyok, aki rengeteg fájdalmat élt meg,mellette a kiképzés alatt rengeteg fájdalmat el kellett tűrni. Mondhatni mostmár imunis vagyok rá.
Mások idegesen kérdeznék, hogy hogyan hagyhatta apám, hogy annyi fájdalmat érezek. Annyi a válaszom, hogy örülök így legalább könnyebb lesz az életem.
Elő vettem egy bort és próbáltam fel bontani de első próbálkozásra nem sikerült,mire Howard ki kapta a kezemből és ő nyitotta ki.
- Köszi.- mosolyogtam rá,igaz ez csak mű mosoly.
- Egy csók és nem küldöm el senkinek sem a fotót.- vigyorog.
- Milyen fotó?- morogtam.
Vigyorogva arcomal egy magasságba helyezte a telefonját és annak képernyőjén (ami mellesleg valami legújabb iPhone termék lehetett, sajnálom apuciját vagy akit megfejt ezért a telefonért) én voltam rajta és látszik a csipkés bugyim ami attól látszódik, hogy ő fel húzta a szoknya részt, ezért szeretem a testhez tapadó ruhákat.
- És ki törlöd ha megcsókolak?- kérdeztem felhúzott szemöldökel.
- Ohh ahhoz több kell mind egy csók.- vigyorog.
- Mennyivel több?- fontam a mellkason előtt össze a kezem.
- Kamuzd, hogy járunk.- mondta ki olyan szintű egyszerűségel mintha azt mondaná, hogy a kutyám kutya.
- Nem sül néha le ilyenkor a pofád?- akadtam ki.
- Nem, majd a tiéd fog perzselni mikor apáink megtudják. A vacsora végén kérem válaszod.
Megsemmisülve álltam ott majd ültem le a földre. Ezt mivel érdemeltem ki hogy így viselkedjen velem. Gyorsan végig futott minden lehetséges verzió. Ha elfogadom akkor kisebb galiba lenne és kicsit szívnák. De ha ellenkezek akkor meg mindenki lát rólam egy fotót amit nem akarok,mert abból meg hatalmas botrány lenne.
Fel állok és mélyen Smaragd zöld szemébe nézek ami vészjóslóan csillog.
- Rendben,kamuzom azt a szart.
- Ügyes kislány vagy te.- nevetett.
Ököllel a jobb arc felére húztam egyet majd mind akinél mi sem történt el kezdtem felpakolni az ételt az asztalra.
Hogy röviden annyiból állt a vacsora, hogy apa és Mr. Carter  beszélgetek meg érdeklődtek a suli meg ilyenek után, miközben a Drága Howard simogatta az asztal alatt a combom ,ne kérdezétek miért tűrtem, és vigyorogva be jelentette, hogy össze jöttünk. Apa elég érdekes fejjel nézet rám mert ő tisztában van , hogy a mellettem ülő vadbarmot mennyire utálom.
Miután el mentek apa elém állt.
- Mesélj csak kicsi lányom.- morogta mély fenyegető hangján.
- Össze jöttünk apa nincs mit mesélni.- kerültem ki és fel mentem. Nem tudhatta meg , hogy ilyen gyenge vagyok,hogy ezt hagytam.
Fönt a szobámba le vetkőztem és vettem fel pizsamámat. Az ágyamba feküdve telefonom jelezte, hogy üzenetem jött. Lazán megnéztem, és rá kellett jönnöm, hogy csak Howard.