IDC

4.

El telt pár hét.
Azok a hetek alatt semmit nagy nem történt. Howard mindig nálunk lóg és sikerült kiharcolnia , hogy csókjait viszonozam. Felmerült az is bennem, hogy ez a maffiás részből ki veszem magam és el költözök. Azért döntöttem így mert mind lány ebben a " maffiózó csoportban "semmit nem érhetnek el.  A költözés meg Howard miatt. Elegem van belőle. Tudom , hogy"megcsal" de az hidegen hagy mert úgy sem szeretem. Erre a csókolózás tipi tapi témára ideális unalom űző és még néha élvezem is.
Ahová gondoltam költözni? St.Wolfgang. Mindig magával ragadott a hely.
A hatalmas hegyek amik körül ölelik azt a pici várost. A hatalmas épületek amik között elvesznek azok az apró utcák amiken jobbnál jobb és aranyosabb butikok vannak.
Imádom a hatalmas hegyek között elrejtett kistavat aminek kristály tiszta vizében simán látom az apró halakat. Imádtam nyaralni ott. Képes voltam órákig eltűnni azon a helyen.
Ahogy a hegy oldalon lévő ösvényen haladtunk, hogy a rejtve lévő kis tóba fürdhesunk. Vagy mikor futottunk egyet a kemping melletti részen és a hatalmas fa árnyékában meg pihenhetunk.
Ez a kis város Ausztriába van. Télen inkább Gratzba szeretek lenni. Ott a téli hangulatot nagyon megtudják adni az emberek. A díszítésen keresztül az utcai zenéig.
De London vagy Amszterdam sem lenne egy rossz választás.
Miközben agyaltam ezeken képeket nézegettem hogy talán melyik lenne a legjobb.
Végül mégiscsak London mellett döntöttem.
Az este vacsora mellett lassan beadagoltam apának költözési tervemet. Meglepően helyeselte. Tudta, hogy van tehetségem ehhez a maffiás dologhoz de ő csak nekem akar jót. Meglett a költözés időpontja apa bent a klubban bejelentette költözésemet.
Otthon pakolásztam néztem mit kell vennem mit nem. Egyszer csak az ajtó ki vágódott Howard a vállamnál fogva vágott a falhoz és a nyakamra rakta kezét gyengén megszoritva míg a fegyvert a fülem alá helyezte.
- MI A FASZOMAT KÉPZELSZ MAGADRÓL, HOGY EL MÉSZ!!??- ordította teli torokból az arcomba és jobban a falnak préselt .
- Mi van Hogward Carter nem csak fáj, hogy távozok?
- NE TERELJ MOND MIÉRT MÉSZ EL!?
- Jajjjj Hogward hagyjál már! Mi van tényleg belém szeretél, hogy így számon kész.- vihogtam az arcába.
Ököllel fejbe vert és abban a szent pillanatban ájultam el.
Nem tudom hány óra lehetett vagy, hogy meddig voltam kómába,de felébredésem után rögtön felismertem , hogy egy pincébe vagyok egy vas székhez kötözve alsó nemübe. Honnan tudtam megállapítani, hogy pincébe vagyok? Vér szag van és hideg nyirkos folytogató a levegő. Pontosan ilyen a miénk is de abba van ablak itt nincs. Úgyhogy ki van zárva, hogy otthon vagyok. Nehezen lélegeztem, nem bírtam a penészt. Allergiás vagyok rá. Itt biztosan nagy mennyiségben van. Kinyílik egy ajtó amit nyitva hagynak. Férfi bakancs kopogása hallatszik a fa lépcsőn. A hangokból ítélve az illető 80 kiló körül van. Egy embert ismerek aki annyi. Hogwart. Felkapcsolta a villanyt és szemem elé került az a rohadt ronda fején lévő hatalmas vigyor.
- Jó reggelt drágám, tegnap kicsit kiütöttek.- nevet fel gúnyosan.
- Minek csinálod ezt?- néztem rá. Tudja, hogy mire vagyok allergiás. Amint felkapcsolta a fényt azonnal láttam , hogy hatalmas foltokban van a plafonon a penész. Nevetve oda jött majd zsebéből egy Karambitot vett elő.. Pontosabban az enyémet.
-Evvel foglak megkinozni, és nem érdekel senki.- nevetve döfte bebe a combomba.

★ egyidegenszemszöge★

- Mi az hogy elrabolták?- néztem végig a három kémemen.
- Elrabolták és fogva tartsák.- válaszolta monoton hangon az egyik.
- SZABADÍTSÁTOK KI ! NEM SZENVEDHET AZ ARANYOM!- orditottam magamból kikelve.
Amint ki mentek vissza ültem a székre. Remegtem. Féltem. Féltem, hogy elveszítem azt aki még nem is az enyém.