A nagy titok (befejezett)

13 Rész: Az Össze Visszaság

"-Aha - de akkor kihez menjek be?" Aston azért kezdett ebbe az egészbe mert féltékeny Raymond pedig azért mert.... Talán szeret
-Lily?
-Ja igen, bocsi kicsit elgondolkoztam.
-Kihez mész be?
-Szerintem Raymo.... Ast.... Ahhhhjj nem tudom!
-Mindkettőjüket szereted igaz?
-Igen... legalábbis azt hiszem
-Figyelj én helyetted nem dönthetek.
-Tudom, sajnos
-Meg nézem Raymondot utánna bemegyek Astonhoz.
-Oké itt megvárlak.
-Oké köszi!
Majd ezzel a lendülettel bementem Raymondhoz nem akartam féltem látni hogy milyen sebeket szerzett de sajnos muszáj. Mikor meglátott kapásból köszönt:
-Szia hercegnőm! Hogy vagy?
-Köszi én jól és te?
-Meg vagyok!
-Kérsz a véremből hogy előbb meggyógyulj?
-Nem tehetem te így is a vérveszteség miatt kerültél be!
-Nem baj szereztem egy tasak vért már a táskámba van makd azt megiszom!
-De akkor sem tehetem.
-Ha nem teszed meg soha nem fogsz meggyógyulni! És ezt most vedd parancsnak a hercegnődtől
-Rendben! - majd megharapta a csuklóm és itta is a vérem láttam rajt ahogy sokkal jobban lesz oda  ültem az ágya szélére hogy jobban a csuklómhoz férjen mikor végzett:
-Nagyon köszönöm!
-Nem én köszönöm Raymond! Annyit segítettél már így is.
-Semmiség de lehet egy kérésem?
-Persze mondd csak itt maradsz velem?
Na csak ezt ne ha itt maradok nem tudok elmenni astonhoz és..... Ahhjj de Raymondot sem hagyhatom itt mikor ő mindig melettem van.
-Figyelj, nem bánnád ha először meglátogatnám Astont ígérem utánna vissza jövök!.
-Persze menj csak!
-Szeretlek! - ez csak úgy ki szaladt a számon
-Én is!
Ezzel felkeltem az ágy széléről majd kifele vettem az irányt ahol már Timi várt:
-Mehetünk?
-Aha- bólintottam
Elindultunk majd amikor az ajtó elé értem bementem Aston azonnal felém nézett:
-Óhh szia!
-Szia hogy vagy?
-Szarul! Nagyon sajnálom ami történt sokat ittam és........
-Hagyd most ne beszélj, semmi baj már én és Raymond is jól vagyunk és jöttem neked is segíteni!
-Segíteni ezt meg hogy érted?
-Igyál a véremből!
-Mi?!
Nem akartam még ezen is vitatkozni a szám elé emeltem a kezem majd megharaptam majd Aston ajkának nyomtam aki nem akart inni de nem tudott ellen állni amit megitta a sebei halványodni kezdtek
-Ezt miért?
-Mit miért?
-Miért segítesz nekem, mikor minden bajnak én vagyok az oka?
-Mert a barátom vagy a legjobb és néha hibázhatsz és azt is megértem hogy nem vagytok a legjobba Raymondal.
-Hát sajnos igen. De nagyon köszönöm!
-Semmiség!
-Itt tudsz maradni? - kérdezte

Most ez komoly mindketten azt akarják hogy velük legyek nincs rá valami mód hogy ketté szakadjak?

-Persze! - mosolyogtam
-Köszi!

Miket hordok én itt össze meg igértem Raymondnak is hogy vissza megyek hozzá. Azt hiszem ez egy hosszú este lesz! Még egy fél óráig beszélgettem Astonnal majd kijöttem tőle Timi fogadott
-Szia mi a baj?
-Ahh hosszú!
-Na mesélj!
-Hát csak annyi hogy én annyora nem tudok dönteni közülük hogy mind a kettőnek meg ígértem hogy vele maradok ma este.
-Na gratulálok, és ezt hogy fogod csinálni?
-Nem tudom. Más megoldás nincs mint futkosok a két stoba között.
-Pfuh úgy kifogsz fáradni
-Tudom de ez van! Na de most indulás Raymomdhoz!
-Oké. -röhögte el magát- de majd ugye elmesélitek a sztoryt ami akkor lejátszódott?
-Aha most bejössz és mindent elmondunk!
-Oké
Bementünk Raymondhoz aki már várt rám
-Hercegnőm hol jártál ilyen sokáig?
-Csak kicsit sokat beszélgettem Astonnal
-Azt veszem észre- mosolygott
-Szia Raymond- köszönt Timi
-Szia Timi!
-Azt beszéltem Timivel hogy most mindent elmondunk neki.
-Mármint a démonokról?!
-Igen. Megimígérte hogy senkinek sem mondja el és én megbízok benne.
-Figyelj ez nem olyan egyszerű mint mondjuk elmondani a tesódnak hogy megedted a csokiját amit szülinapjára kapott.  Nem is lehet elmondani szigorú büntetés is jár érte.
-De....
-Lily nincs de így is reménykednünk kell hogy a tanács legfelsőbb tagjainak ez ne jusson a fülébe mert ha megtudják hogy egy ember tudomást szerzet rólunk elviszik és még az is lehet hogy.......
-Ugye nem?!
-De sajnos igen.
-De én vagyok a királynő. Nem?
-Ez igaz de mivel még nem vagy trónon így ez mit sem számit.
-Amm.. bocsi hogy közbe szólok de mi fog velem történni?!, - kérdezte felém fordulva majdnem elsírva magát
-Nem lesz semmi baj! Most egy időre hozzánk költözöl és mindig valamelyikünk védelme alatt leszel így nem eshet bajod igaz Raymond?
-Igen. Hány óra van amúgy?
-22:45 - válaszolt Timi.
-Mennyi?- kiáltottam egy kicsit hangosabban a kelleténél.
-Bocsi, de most egy kicsit megéheztem elmegyek veszek valamit az autómatából ti kértek valamit?
-Egy energia italt- mondta mosolyogva a démon
-Nekem nem kell semmi köszi.
-Oké majd jövök!
Azzal kiviharzottam a szobából és már rohantam is a 98-as szobába. Mikor bementem kicsit megtorpantam mert megrémültem a látványtól.