A nagy titok (befejezett)

8 Rész: Váratlan Vendégek

"Vége lett a napnak az iskola előtt vártam de Raymond sehol valyon mi történhetett vele? " vissza felé vettem az irányt valmiért éreztem hogy merre lehet Raymond. Hamar meg is találtan a két démont amint már démoni alakban egymással harcolnak azonnal odarohantam és közéjük álltam. Erre Raymond kapásból vissza változott de Aston még maradt démoni alakjában. El sem akartam hinni hogy ő Aston valahogy nem ilett hozzá ez az alak ő is farkas volt de valahogy mégis más mint Raymond. Megtörtem a csendet:
-Aston mostmár vissza változhatsz.- ahogy kimondtam megtette ennyit fűzött hozzá:
-Igenis hercegnő!
-Nem vagyok hercegnő ne hívj annak simán Lily
-Rendben.
Épp indult volna kifele amikor megálítottam:
-Aston várj! Köszönök mindent!
-Mit köszönsz?
-Neked hála mindent megtudtam a szüleimről.
-Hogy micsoda?!
-Neked hála találkoztam Raymomdal aki elvezett a démon királyhoz aki mindent elmondott. És igazad volt volt kötük a démonokhoz.
-Örülök! De ugye nincs harag?
-Nincs! - dobtam oda egy kis mosolyt majd kivihartzott a teremből én pedig az ott maradó démon felé fordultam:
-Itt meg mitörtént?
-Épp indultam volna ki a suli elé amikor behúzott ebbe a terembe ahol ő átváltozott és csak úgy tudtam magam megvédeni hogy én is átváltoztam. - hirtelen megláttam az arcán díszelgő sebeket amik elég méllyek voltak azonnal megkérdeztem:
-Nem úgy volt hogy a sebeitek azonnal begyógyulnak?
-De miért nyúlt az arcához majd a tükör felé vette az irányt amikor meglátta a sebeit csek annyit mondott:
-Az a szemét!
-Hé mi a baj?
-A barátod nem sima farkas démon hanem hibrid azaz félig vámpír félig vérfarkas és ezért nem gyógyulnak be a sebeim!
-Értem- teljesen elképedtem amikor ezt meghalottam ezeket Astonról
-Mindegy haza megyünk?
-Persze
Mikor hazaértünk kitisztítottam a sebeit tudom ő démon meg hasonlók de akkor is XD
-Szerinted mikor fognak elmúlni a sebeid?
-Ha majd táplálkozom
-Akkor igyál a véremből! Ha csak ennyi akkor annyit iszol amennyit csak akarsz.
-Nem tehetem, tegnap is ittam belőled....
-Nem baj kibírom. Csak igyál!
Majd szép lassan a saját ölébe ültetett és a fülembe súgta:
-Biztos akarod?
-Igen! Ennél biztosabb semmiben sem voltam!
Majd belém mélyesztette fogait megízlelte a vérem egy kicsit még ivott majd szépen lassan kihúzta fogait a nyakamból kezét s nyakamon ejtett sebhez tapasztotta ezzel is próbálta nyugtatni a forrón égő területet. Majd az arcára néztem ahonann már majdnem teljesen eltűntek a karmolás nyomok. És én pedig az arcán lévő sebhez tettem a kezem és megsímogattam az eltűnk seb helyét mindketten elmosolyodtunk majd a keze a nyakamról az arcomra csúszott majd megcsókolt. Hosszú csókcsatát keztünk el játszani ha lehet így mondani. Viszont a csóknál nem mentünk tovább mivel ő leállt.
-Nem tehetem meg veled, mert ez következményeket vonz magával.
Erre nem válaszoltam semmit csak elmosolyodtam hogy milyen kis gondos démont kaptam. Majd én úgy aludtam el hogy érztemhogy simogatja a fejem. Másnap reggel pedig már mentünk iskolába ma Aston nem jött sosem értettem ezt a gyereket ma a nap nagyrészét Timivel töltöttem mivel vele már régen beszéltem mindent elmondott az ő és Alex kapcsolatáról viszont én neki semmit sem mondhattam arról ami az én életemben játszódott le. De ma ugyan is elhatároztam hogy vissza megyek és elfoglalom a helyem a trónon de még sok mindent meg kell tudnom még magamról is. Meg is beszéltem Raymondal hogy suli előtt tali szokásos. Majd haza mentünk és letelepedtünk a kanapéra és rendeltünk egy pizzát ami hamar megérkezett bevágtuk magunkat az ágyba ahol kapásból elkezdtem kifaggatni az én démonomat :
-Az hogy lehet hogy nekem nincsenek meg azok a képességeim amik neked?
-Erre sajnos én nemtidhatom a választ. De valószínűnek tartom hogy mikor a szüleid a földre küldtek el vették az erőd.
-És az lehetséges hogy tegnap amikor te nem jöttél a suli elé éreztem hogy hol vagy?
-Igen ez nagy valószínűséggel lehetséges. Mivel amikor ittam a véredből úgy mondd egy kötelék alakukt ki köztünk ami ezt okozhatta.
-Értem- Nézünk egy filmet?
-Aha de hororrt
-Hát mi mást! - mosolyodtam el
Nyugisan néztük a filmet amikor halottam hogy csöngetnek mivel a mamáék ma nincsenek itthon nekem kell lemennem ajtót nyitni erre pedig meg szólal Raymond:
-Kinyissam?
-Nem kell nézd csak tovább a filmet.
Majd a kis mamuszomba lecsoszogtam a lépcsőn kinyitottam az ajtót ahol három srác állt:
-Sziasztok miben segíthetek?
A három fiú olyan gyorsan végig legeltette rajtam a szemét
-öööö- szolalt meg az egyik - Bemehetnénk telefonálni?
-Gyertek.
-Köszi!
Amint bejöttek megmutattam nekik hogy hol találják a telefont. Az egyik fiú a telefon hoz állt és elkezdett tárcsázni egy számot míg a másik egy hirtelen mozdulattal lefogta a kezem csak ennyit tudtam reagál:
-Raym......
Gyorsan a számra tapasztotta kezét és megszólalt
-Sssss - majd a telefonnál álló fiú felé fordult-lehet hogy nincs egyedül?
A másik fiú csak oda szólt a harmadiknak:
-Nézz körül az emeleten!
Éppen a lépcsőfelé fordult volna amikor Raymond megjelent előtte azonnal mind három démon átváltozott.

Raymond gondolatai:
Amikor Lily lement békésen néztem tovább a filmet viszont valami furcsát észleltem talán tényleg van valami kötelék köztünk? Aztán amikor meghalottam hogy Lily a nevemet kiálltja azonnal rohantam oda hozzá a napaliba volt de volt ott még három démon is.
Eggyel még elbánnék de hárommal? De Lily-ért bármit!