"Ezzel átmentünk egy kapunk és utánna megláttam egy..... " sötétbe búrkolózott kastélyt a démon akinek még a nevét sem tudom erre most jöttem rá.
-Amúgy mi a neved?
-Raymond. És a tiéd?
-LilyAztán szép lassan megérkeztünk a kastély bejáratához. Majd bementünk mert az őrök megálítottak de amit rám néztek tovább engedtek minket aztán rengeteg folyósón keresztül vezetett az út. Mikor megálltunk kinéztem Raymond melett egy díszes ajtó előtt álltunk az őrök nem akartak beengedni de Raymond mindent elmondott nekik és így már beengetek. Az ajtó úgy nyilt ki akárcsak a mesékbe kicsi nyikorgással ugyan. Amikor beléptünk három trón volt. Viszont csak az egyikben ülltek. Raymond kapásból belekezdett a szokásos dumába:
-Őfelsége azért jöttem mert a hercegnőnek lenne egy kérése öntől.
-Mutasd a hercegnőt!
Én kiléptem Raymond háta mögül és üdvözöltem a királyt. Erre csak annyit mondott
-És mit szeretne hercegnőm?
Habozás nélkül válaszoltam
-Mindent a szüleim haláláról.
A királynak egy kisebb mosoly üt ki az arcára és ezt mondta:
-Szóval azt akarod hogy elmondjam neked azt amit eddig senkisem tudott
-Igen.
-Hát legyen. De csak azért mert a lányuk vagy! Viszont Raymond.. - fordult oda Raymondhoz-te nem maradhatsz itt.
Én ezt nem tűrhettem nekem kelett hogy Raymond itt legyen mivel ha valami nagyon rossz dolgot fogok hallani ő tudom hogy megfof vigasztalni!
-Raymond marad!
-De nagy szád lett hercegnőm-mondta újra felém fordulva a király
-Elkezdené a történetet?
-Muszály lesz na szóval a szüleid Emilía Dale és Clark Blach. Anyukád egy angyal volt apukád pedig egy magad fajta démon. Egy gimibe jártak és beleszerettek egymásba persze ők akkor még nemtudták hogy a másik éppen ez ellenkező klán tagja. Rengetegen próbálták őket szétválasztani sehogy nem sikerült a kapcsolatuk mindent kibírt. Aztán amikor elmomdták egymásnak hogy ki melyik klánba tartozik akkor meggyengült a kapcsolatuk akkor megértették miért akarja mind két fél szét választani őket de ők még akkor is együtt maradtak. Aztán természetesen ebből nagy galiba lett a két klán között és kényszerítették őket hogy valamelyikük váltson klánt hát ezt egyikőjük sem szerette volna de végül anyukád beválalta.
-Szóval anyukám angyalból lett démonná?
-Pontosan! És mivel akkoriban apukád volt a démonok vezére ezért hamar lefeküdt anyáddal hogy anyukádat a trónra emelhesse.
-Szóval ha egy trón örökös lefekszik egy démonnal a trónra emelheti őt?
-Igen
Aztá hátul Raymond is megszólalt:
-Azért volt az amikor Astonnál voltatok meg akarta tenni veled csak mégsem tudta.
-Értem.
-És így születtél meg mivel akkor még senki nem tudta hogy te most angyal vagy démon leszel ezért úgy döntöttek a szüleid hogy jobb a béke ezért leküldtek a földre ott egy pár örökbe fogadott és a valódi szüleid még hamis emlékeket is adtak neked.
-Mi?! Szóval amire emlékszem az mind csak hazugság?
-Igen. De hogy a szüleid védelmére kelljek helyesen cselekedtek. Mivel utánna években a rossz akarók elkezdték üldözni Emilit és clark-t és mikor megtudták hogy van gyerekük is azonnal téged kezdtek el keresni de végül nem találtak meg a hamis emlékeidnek hála. Viszont a szüleidet megölték.
Itt már nem bírtam sírni kezdtem de a király folytatta
-És most a többit már szerintem kitalálod most te vagy a következő trón örökös és még valaki akit felemelhetsz magad mellé a trónra. Nem most kell döntened először gondold végig amiket most hallotál és majd gyere vissza ha úgy gondolod hogy készen áll a démon királyság vezetésére. - én csak bólintottam majd Raymondhoz fordult és ezt mondta neki:
-Nagyon vigyázz rá!
-Értettem! - majd Raymond oda jött hozzám átölelt majd az ajtó felé vettük az irányt én még az ajtóból vissza fordultam és ennyit mondtam:
-Mindent köszönök! És ígérem hogy még találkozunk de akkor már én fogok a trónon űlni!
-Úgy legyen.
Majd mentünk tovább én útközben elaludtam. Mivel amikor felébredtem már a világomban voltam a saját ágyamba de meghalottam még a hátam mögül valakinek a szuszogását nem láttam az arcát valyon ki lehet az?
YOU ARE READING
A nagy titok (befejezett)
FantasyEz egy fantasy story lesz, jó olvasást mindenkinek!