"-Kösz haver! - mondta Raymond
Én csak Raymondot akartam ölelni örökkön örökké." óvatosan fejemet fel emeltem és azonnal sárga szemei csillogásába ütköztem senki nem nézett még így rám. A fejemben lüktető vér miatt nem halottam semmit, a körülöttem zajló életből, mert talán csak mi léteztünk akkor igazán. Talán csak mi voltunk valóságosak ebben a furcsa világba, vagy talán az egész mindenségben. Csak mi ketten.
-Köszönöm Raymond. - motyogtam
-Mit?-nézett rám
-Azt hogy leálítottál.
-Az semmiség. Haza menjünk
-Ja nem lenne rossz.-egy halvány mosoly jelent meg az arcomon-ASTON! - kiáltottam oda az említett fiúnak-He végeztl nyugodtan gyere hozzánk beszlni is akarok veled. - mondtam
-Oké. - szólt vissza
Majd beugrott, hogy Steve milyen állapotban volt azonnal oda rohantam
-Steve jól vagy?
-Elmegy. - válaszolt
-Na gyere haza megyünk! - mosolyogtam egy kicsit
-Oké-ezzel James felsegítette és belültünk a kocsiba és már indultunk is haza fele. Mivel Steve, James és én is kb sokkos állapotban voltunk ezért a vezetést Raymondra bíztuk. Az idő már olyan este nyolc körül járt. Mikor megérkeztünk nem vágytam semmi másra csak, hogy gyorsan lefürödjek és egy kicsit pihenhessek. Így is lett bementünk
-Na én szerintem lefürdök. - mondtam
-Oké. Addig mi ellátjuk Stevet.-mondta Raymond
-Oké mindjárt jövök én is. - majd indultam fel a fürdőbe. Beálltam a zuhany alá éreztem ahogy a meleg víz lemossa rólam a mai nap fáradalmait. Majd felvettem egy lenge ruhát és már mentem is seíteni Raymondéknak hiszen egy női kéz mindig jól jön.
-Szépen elintézett. - jelentette ki Raymond
-Azért Lily sem volt semmi. - mondta James
-Oh köszi! - mondtam majd besétáltam a szobába. Közelebb mnetem és megláttam hogy tényleg elég méllyek a sebek. Így megharaptam a csuklóm és Steve szája elé helyeztem
-Igyál. - mondtam. Meg fogta akezem majd elkezdte szívni a vérem láttam ahogy valamennyire begyógyulnak a sebei de teljesen nem. El vált a kezemtől majd rám nézett
-Köszönöm
-Szívesen csak hamar gyógyulj!
Aztán be is álított Aston
-Aston! Te hogy keveredtél oda?-kérdeztem megölelve Astont
-Megszöktem. De már magam sem tudom, hogy hogyan.
-Értem.
-Kösz Aston rengeteget segítettél.- mondta Raymond is
-Áh semmiség. - legyintett a kezével
-Itt maradsz? - kérdeztem Astont
-Maradhatok? - kérdezett vissza
-Persze! - momdtam
-Na de szerintem én megyek alszok. - mondta Raymond
-Én is csatlakozom! - mondtam-Aston nyugodtan ott aludsz ahol akarsz. - mondta
Ledőltünk az ágyra majd már aludtunk is mindketten háttal voltunk egymásnak. Pár perc múlva álomba ledültem. Mivel éber alvó vagyok ezért megéreztem hogy valaki a melkasomon pihenteti a fejét. Kinyitottam a szemem és megláttam egy fekete hajat. Haj a nyakamat csiklandozta. Le löktem magamról és ismét jobb oldalra fordultam amikor megéreztem kezét a testem köré fonódni. Át fordultam a másik oldalamra. Sötétben szinte fénylett fehér bőre. Az arcán izzadság cseppek. Kezem megpróbáltam kiszedni a szorításából, kevés sikerrel. Bele törödve, hogy nemtudom a kezem kiszedni homlokom tettem az övére. Jól gondoltam lázas. Homloka ég de nem átlagos hőmérsékleten, mint az embereké szokott. Gondolom ez is valami démoni tulajdonság. Nagy nehezen lekapartam magamról a fiút és ki mentem. Még jó, hogy a mamám mindig elő vigyázatos és van gyógyszer de nem gondolnám, hogy Raymondon egy segíteni fog. Elkeztem kutatni a gyógyszeres dobozunkba. Meg is van amiért jöttem! Most mehetünk vissza. Megráztam a vállát arra hát ha felkel de semmi. Mind két vállánák megfogtam és elkezdtem rázni de semmi. Beszarás,hogy alszik ez?! Pofán vágtam persze uriember módjára hogy ne fájjon neki annyira. Erre fel kellt végre. Rám pillantott és nem tudta mi bajom. Kicsit se veszi észre hogy lázas, ennek ráadás pedig, hogy démoni alakban van? Oda nyújtottam neki a gyógyszert és a vizet. El vette és megnézte milyen gyógyszert is astam neki. Amikor elolvasta hogy láz elleni gyógyszer abban a pillanatban homlokához kapott. Sóhajtott egyet és ki vett a dobozból nagyjából 4db tablettát. Be dopta egyszerre a szájába és az üvegből nagyokat kortyolt. Majd lerakta vizet én pedig vissza feküdtem
-Köszi-mondta miközben próbáltam be takarózni de nem sikerült mert pont rajta feküdt.
-Nincs mit. De leszálnál a takarómról?
-Ühüm.
-Amúgy.. - kezdtem bele a mondatomba
-Hm?
-Hogy lehetsz lázas?
-Úgy ahogy a halandók. Csak egy kicsit másképp...
-Értem.-mondtam és már fordultam is oldalra hogy aludhassak
-Lily! -kezdett el hisztizni meletem a fiú
-Mi az?
-Ne aludj már! Így unatkozni fogok.
-Akkor aludj te is!
-De nem tudok-motyogta lebigyesztett szájjal Raymond.
-Jól van. - Adtam be a derekam Raymondnak
-Lily...
-Hm?
-unatkozom. - jelentette ki nagyon nem tud meghatni mert én fáradt vagyok de őt ez nem érdekli.
-És ezzel az információval mit kezdjek? - néztem rá fáradtan-De most már jó lenne ha aludnánk is. - mondtam a fiúnak egy tipikus 'pls vagy itt murdálok meg' nézéssel
-Jól van. - Mosolygott rám Raymond
Reggel hulla ként keltem fel. Lementem a három fiú már ott reggelizett
-Nocsak valaki bal lábbal kelt fel?-kérdezte Aston
-Nem mert le se feküdtem.-motyogtam
-Uhhh mit csináltatok? - kérdezte Steve
-Ahh semmi olyat lázas lett szerencsétlen gyerek. - magyaráztam. Erre Raymond is lebaktatott a lépcsőn de ő nagy mosolyal az arcán.
-Pfffhh-mindekiből kitört a röhögés még belőlem is pedig rohadt fáradt vtam
-Most mivan? - értetlenkedett Raymond. Aston még a kávéját is kiköpte úgy röhögött.
-Az hogy Lily úgy vánszorog le a lépcsőn mint egy holdkóros te meg egy nagy vigyorral. - magyarázta James
-Ja köszi az estit. - mosolygott rám Raymond
-Szívesen! - mondtam
-Van mára valami programotok?-kérdezte Aston
-Nincs - vágtuk rá mind a négyen
-Akkor én mondom mit terveztem. Ma mindenki eljön hozzám és ott majd választhat egy fegyvert.
-Mi?!-kérdezte Raymond
-Komolyan?! - kérdeztem
-Ennél jobb program nincs is! - mondta James
-Oké akkor ez megbeszélve. - mondta Aston
-Akkor én felmegyek össze szedem magama. - mondtam
-Oké de siess! - mondta Aston
Gyorsan felmentem felkaptam a szokásos lezser ruháimat fürdőbe megmostam az arcom, hogy valamennyire felébredjek. Majd mentem is le a többiekhez már mindeki indulásra kész volt. Beültünk a kocsiba aztán egy 10perc múlva száltunk iy ki mivel megérkeztünk. Bementünk a házba majd a pindébe. A pince egy rohadt nagy terem volt a sarkába egy páncélos szekrénybe ahogy kinyitottam megláttam mennyi fegyver van majd egy elismerő fütty szóval díjaztam
-Na tetszik- jött oda hozzám Aston
-Nagyon! - mosolyogtam
-Vegyél egyet.- mondta. Kikaptam egy kis kézi pisztolyt gyorsan tárat cseréltem majd céloztam az egyik cél táblára. Kettőt lőttem a fejébe kettőt a szívbe
-Huhh ez szép volt! - szólt oda Raymond
-Tökéletes célzás!-mondta Steve
-Ügyes! - mondta Aston
A többiek is vettek ki fegyvereket voltak ott tőrök, kardok pisztolyok, légpuskák és még sorolhatnám. Mindenki gyakorolt azzal amit választott. Majd egy véglegeset is kelett választani
-Én ezt választom. - mondtam
-Miétrt ezt? - kérdezte Aston
-Nem tudom... Ez valahogy olyan más mint a többi. - mondtam
-Nem gondoltad rosszul. - mondta Aston-Tudod milyen típus? - kérdezte
-HK USP elite-vágtam rá
Elismerően füttyentett-Akkor ez a tiéd! - mondta még odadta a hozzá tartozó tokot majd fel is raktam az övemre.
YOU ARE READING
A nagy titok (befejezett)
FantasyEz egy fantasy story lesz, jó olvasást mindenkinek!