Some Things Never Change ❄ Nash Grier ff

🌵 t h i r t y s i x 🌵

🌵 Shadow szemszöge

Nem akartam most az SMS-el foglalkozni, így inkább visszatértem a husimhoz, a telefonomat pedig inkább a nadrágom hátsó zsebébe süllyesztettem. Lehet, hogy félnem kellene, de mégsem tudok. Ki az aki komolyan vesz ilyet? Aaah... baszni bele.

-Hé, lemegyünk a partra?- kérdezte Matt. Jhaj már megint valami csajt akár magának összeszedni.
-Oké, de előtte menjünk üzletbe.- Ne már. Ezekkel üzletbe menni olyan, mint egy állatkertbe menni 5 éves korodban.
-10 perc múlva indulunk buzi banda.- jelentette be Nash. Jó, hogy így el döntötte magának. Gyorsan befejeztem a kajálást és futottam fel. Álítólag egyenesen az üzletből megyünk a partra így gyorsan elő kellett kaparnom a fürdőruhámat. Több közül kellett választanom, ami nem volt egyszerű. Tekintettel arra, hogy 10 fiúval megyünk a partra, nem lehetett valami kihívó. Volt egy fekete két részes, akkor egy babyblue színű magasított derokkal és egy világos erdő zöld színű. Az utolsót választottam 👇 egy nap szemüveggel.

A szekrényem aljából előtúrtam egy cuki kis nyári ruhát. Fehér volt rajta citromokkal. 👇 hozzá egy szandált választottam.

-Shad! Húzd ide a formás kis seggedet, indulunk.- kiabált fel Cam.
-Te stírölöd a barátnőm fenekét?- Nash hangja olyan volt, mint egy macskájé amikor rá lépsz a farkára.
-Au, te barom. Szerinted én vagyok az egyetlen aki megnézte?!- gondolom Nash tarkón csapta. Túlságosan is véd engem. Kis cuki.
-Mi a picsa?! Minden megnéztétek?!- a hangja már inkább dühös volt. Idő közben már a lépcsőről figyeltem az eseményeket, de senki sem vett észre. Ahogy ezt Nash kijelentette az összes fiú talált valami roppant érdekeset a falon, a földön, vagy az ajtón.
-Hát ez hízelgő.- jelentettem ki. Minden fiú felém kapta a tekintetét, Nash pedig ahogy észre vett, azonnal mellettem termett és védelmezően körém fonta a karját. Felnevettem és nyomtam egy puszit a durcis arcára. Olyan cuki amikor durcizik. Nash a derekamról a seggemre irányította a kezét. Nem igazán zavart mivel már megszoktam tőle. Mesélek valamit.
Egyik este szépen nyugodtan fekszünk az ágyban és beszélgetünk. Az én fejem Nash mellkasán pihent, az ő karja pedig a hátamot ölelte. Kiskutyákról beszélgettünk éppen, erre Nash a semmiből bejelenti, idézem "Formás kis barackod van. Egy dolog a sok közül amit szeretek benned." Utalt itt a hátsómra. Nem tudtam mit mondani erre, így inkább csak annyit mondtam, hogy jó éjszakát. Vége a mese délutánnak.

Már az üzletben vagyunk, Matt vett egy csomó alkoholt, én vettem chipset meg pár egyéb kaját és kitaláljátok Cameron mit vett? Igen. Óvszert. Ezzel burkoltan akarta közölni, hogy ő ma bizony baszni fog. Hogy én mennyire szeretem ezeket a fiúkat.
A bevásárlás után egyenesen a partra mentünk. 20 perc után megérkeztünk. Kerestünk egy üres helyet, ami egy fiú banda mellett volt. Egyetemistáknak néztek ki és hát... eléggé néztek minket. Vagyis csak engem és Thunder-t. Lesz itt még pár érdekes dolog.
Miután letettük a pakrócokat és a sok kaját meg a piát, levetkőztünk. Mielőtt még bementünk volna a vízbe, JackG kitalált egy szabályt. Muszáj volt innunk mielőtt vízbe megyünk. A Jack Daniels körbe körbe ment a kis társaságunkon, az egyetlen aki nem ivott az Nash volt. Mikor már úgy voltunk vele, hogy eleget ittunk, mentünk úszni.

Már este 10 körül lehetett, eléggé bevoltam baszva már és Nash nem tágított mellőlem. Még ittunk pár üveggel és a végére már úgy bevoltam baszva, hogy nem láttam rendesen.
-Gyere Shad, hazamegyünk.- fogott meg valaki hátulról. Nem igazán tudtam ki az, sőt már majdnem azt sem tudtam én ki vagyok.
-Nem ismerlek, tűnj innen.- mondtam és próbáltam kiszabadulni a szorításából. A fiú mögöttem csak nevetett egyet, de én nem tudtam mi volt olyan vicces neki.
-Shad, komolyan? Gyere, megyünk.- mondta és felkapott a hátára.
-Segítség! El akarnak rabolni!- kiabáltam bár nem igazán lehetett érteni mit mondok, mert összefolytak a szavak. Feladtam és hagytam, hogy elvigyen. Lehet, hogy én nem tudtam ki az, de a testem minden érintésére reagált. Kirázott a hideg ahányszor csak a bőre az enyémhez ért. Nem igazán értettem ezt és arra fogtam, hogy biztos a sok alkoholtól van. Még mielőtt elkezdenétek, hogy alkoholista vagyok, NEM. Nem vagyok az, én csak vigyázok az alkoholszintre a véremben és vigyázok, ne hogy véletlenül a normál alá menjen. Most hogy ezt tisztáztuk, térjünk vissza a jelenbe.
Az ismeretlen srác betuszkolt az autóba és percekkel később egy ház előtt állt meg. Nyah... A helyzet az, hogy nem igazán látok már, így nem tudtam megállapítani, hogy hol vagyunk.
A fiú kiemelt az autóból és bevitt a házba, később pedig egy szobába.
Le akart vetkőztetni, de én nem hagytam.
-Ezt csak egy ember csinálhatja.- mondtam és hevesen ráztam a fejemet.
-Igen? És ki lenne az?- a hangja kíváncsi volt és valahonnan nagyon ismerős.
-A barátom, Nash.- mondtam teljesen őszintén. Az egyik percről a másikra megéreztem az ajkait az enyémeken. Ezeket bárhonnan felismerném. Nash, ő volt az, végig. Ahogy ezt megtudtam, visszacsókoltam.

🌵🌵🌵