ezt magamnak írom

szobán | 2012. 02. 28.

Ágyra döntött egy idegen test.
Súlya felér egy szobáéval, ami körül olyan
rutinosan
ringanak a falak, mint
egy felesleges munkát végző gép karjai
egy elhagyatott gyárban.
Egy rozoga eresz
dohos vizet csepegtet tejfehér nyelvemre.
Az ismeretlen íz sóbálvánnyá dermeszt,
de
egy pillanat múlva lemerül a gépezet:

Az idegen test elszenderedik,
én pedig egyedül maradok
a szobában, ahol csak
egy elfelejtett porcica vagyok.