plágiumversek | 2016. 07. 22.

4 0 0
                                    

Hova mennek a kacsák?
Ahová nem juthatunk el soha.
Valahol, messze
pontyok úsznak a tavaszi égen,
érik a gyümölcs, a vadon szava
ragtime, csak hangköre más.
A sors ezüstruhában jár,
sírni csak a győztesnek szabad.

--

Lomtalanítás nyáron,
este fél tizenegykor.
Gázlámpák alatt kallódó emberek.
A közös bűn, amiről a vizek beszélnek:
Az undor.
Ez lett a vesztünk,
mind a kettőnk veszte...
No de mindegy.
Szerettem az igazságot.

--

Napnyugaton jártam. Találkoztam
Esőistennel: Indián varázsló,
akit elevenen megégettek.
Fiatalon ítélték el.
Megtörténhetett?
Kérdezd
az út
porát.
Mondd el
a csillagoknak:
Nyugaton a helyzet
változatlan, az élet megy tovább.

--

Kushadj, bestia!
Sírig tartsd a pofád, akkor is, ha
egyedül maradok.
A kőszív egyszemélyes sziget,
orvosság a félelem ellen,
csipetnyi Antarktisz.

Elvész a nyom a fehér kövön...
És mindez
a nők miatt!

--

Nincsen ördög,
semmi szégyen, rajongás:
A lélek kialszik
az élet derekán.

Elhagyott a közérzetem.
Viszontlátásra, drága.
Alkoholmámorban megyek
a víz alá.

ezt magamnak íromWhere stories live. Discover now