(Flórának)
Itt egy lány:
kiszámíthatatlan macska.
Változatos légkört fest maga köré,
amit álmokkal színez ki
és tudásvággyal foglal keretbe.
Itt egy nő:
parázsló mágia a realizmusban.
Olykor viharos tavasz a fülledt nyárban,
útkereső folyó, ami egy
félelmetes tenger felé kanyarog.
Néha elsétálok a partja mentén
és csodálkozom:
Hogyhogy nem lopták még ki a tájból
a művészet vadászai?
YOU ARE READING
ezt magamnak írom
PoetryA beszélő cím magáért beszél. (Nyomokban verssírást tartalmazhat.)